A lakosság bukott az új papírokon

A Waberer’s és a Duna House gyors visszavonulásában sokan az alacsony lakossági érdeklődést látják közös elemnek, mondván: nincs vevő a piacon. A szállítmányozási társaság esetében szinte nyílt titok, hogy árazási problémák miatt halasztották el bizonytalan időre a kibocsátást.

Márpedig vevő tényleg alig akadhat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptember végén mindössze 306,6 milliárd forintnyi tőzsdei részvény volt a lakosságnál: ez ugyan 5,25 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám ez idő alatt a BUX index több mint 16 százalékkal emelkedett, ráadásul értékpapírokban is bő 8 százalékkal többet tartottak a háztartások, mint egy évvel korábban. A részvények súlya pedig kitartóan csökken a megtakarításokon belül: míg 2010 derekán az összes pénzügyi eszköz 1,14 százalékát tartotta a lakosság tőzsdei vállalatok papírjaiban, idén júniusban már csak 0,8 százalékát.

A visszafogottságot magyarázhatja, hogy a lakossági befektetők eddig csak buktak a nagy bevezetéseken. Az elmúlt öt év két nagy – kampánnyal is hirdetett – lakossági kibocsátásában vagyonuk jelentős részét veszítették el, akik hittek az elemzői jóslatoknak. A CIG Pannónia 2010-ben 7,7 millió részvényt értékesített 938 forintos, és 4,7 milliót a biztosító ügyfeleinek járó 750 forintos kedvezményes áron. A társaság részvényei a tőzsdén 923 forintnál soha nem mentek magasabbra, jelenleg viszont 140 forint körül ingadozik az áruk. Bár a bevezetés óta a tőzsdeindex is esett, az itt elért 2,7 százalékos veszteség eltörpül a biztosító befektetőinek 87 százalékos bukása mellett.

Ennél kisebb a bukta a Norbi Update Nyrt.-nél, bár a 831 ezer kibocsátott részvény tulajdonosa elérhetett a 990 forintnál magasabb árat is, de nem sokkal: csak rövid időszakig ment fel az árfolyam ezer forint fölé, majd onnan szinte folyamatosan zuhant a mostani négyszáz forintra. Ez közel 60 százalékos veszteséget jelent a befektetőknek.

A mostani helyzetről visszatekintve a Masterplast se sikertörténet: a 2012-es részvényaukción 630 forintért adtak el 1,1 millió részvényt, majd 2015 nyarán újabb 400 ezret 549 forinton, ám ezen szinte minden befektető vesztett. A 2012-es kibocsátási árat alig néhány hétig haladta meg a tőzsdei árfolyam, amely egy negyedév alatt rögtön 600 forint alá, majd 400 forint közelébe esett. A 2015-ös nyári eladás előtt emelkedett ugyan az árfolyam ám miután a céget áfacsalással gyanúsították meg, az ismét a korábbi szint közelében tartózkodik.

A tőzsdén az új papírok közül kevesebb a sikertörténet, mint a bukási sztori: Egyértelműen jól a Plotinus és az Alteo befektetői jártak csupán.