Új modellt épít az MFB a pontokkal

A napokban elindítja a Magyar Fejlesztési Bank azt a közbeszerzési eljárását, amelyben partnereket keres a visszatérítendő uniós források terjesztésére hivatott saját értékesítési hálózatának kialakításához. A kétszakaszos, tárgyalásos közbeszerzési eljárás hirdetmény közzétételével indul, amelyre november 30-ig nyújtható be a részvételi jelentkezés. Ajánlatot később kell beadni a 402 MFB Pontra, amelyek közül mindössze 3 lesz a Budapesten, 23 a megyei jogú városokban, 119 a tízezer főnél nagyobb településeken, további 257 pedig a tízezer főnél kisebb lélekszámú településeken érhető majd el. Azaz olyan pénzintézetek indulnak a legnagyobb eséllyel, amelyek a kisebb településeken is aktívan jelen vannak, ilyenből pedig nincs sok.

A lakossághoz mérten országosan 70 százalékos területi lefedettséget biztosít majd a 2016 végére teljesen felálló hálózat. Az MFB első körben, 2016 végéig legfeljebb 300 milliárd forint uniós pénzügyi eszköz, valamint további saját forrású hitelprogramok kihelyezését irányozta elő az MFB Pontokon keresztül, legalább 15 ezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás számára. Az összeg legfeljebb 150 milliárd forinttal bővíthető.

Közleménye szerint a bank a hatékonyabb és biztonságosabb forrásközvetítés érdekében veszi saját kezébe a források közvetítését: saját maga szerződik a pályázókkal, a partnerek a kihelyezéshez kapcsolódó részfeladatokat, valamint a kihelyezett állományok ellenőrzését és kezelését segítő egyes résztevékenységeket végzik az MFB Zrt. számára. A bank úgy véli: a közvetlen értékesítés olcsóbb és gyorsabb lesz, mint a korábbi, és a vállalkozások által igénybe vehető pénzügyi termékek kamata is minden eddiginél alacsonyabb lehet.

A bank döntése egyben komoly kritikája a még jelenleg is működő pénzügyi közvetítői rendszernek. Annak, hogy nem kapnak szerepet a források kihelyezésében, számos oka van. A korábbi gyakorlat szerint péládul az árazásban a refinanszírozott partnerek számára biztosított volt egy széles sáv, amely lehetőséget adott a kockázati feláruk, működési költségeik, valamint profitjuk realizálására, amely elérhette a 6-8 százalékot is. A konstrukció így inkább volt kedvező a refinanszírozott hitel- és pénzintézeteknek, mintsem a végkedvezményezett gazdasági szereplőknek, akik túl drágán jutottak finanszírozáshoz. Az új, 2014–2020-as ciklusban ezt a kamatmarzsot egy ennél jóval szerényebb közvetítői díjazási rendszer váltja fel, az MFB azt ígéri, olyan modellt épít ki, amelyre Magyarországon eddig nem volt példa.