Alig működik az olajkartell

Kudarccal zárult a világ olajkitermelésének mintegy 40 százalékát ellenőrző OPEC féléves értekezlete: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének olajminiszterei semmiben se tudtak megegyezni, és ezt még kommunikálni se tudták rendesen. A piac arra számított, hogy változatlan marad a 2011 óta érvényben levő, az OPEC-nek összesen napi 30 millió hordó olaj kitermelését lehetővé tevő kvótarendszer, dacára annak, hogy tagországai ezt jó másfél éve túllépik. A tanácskozás előtt azonban az OPEC politikáját diktáló Szaúd-Arábia jelezte, hogy kész javasolni a kitermelés csökkentését, ha ehhez a szervezeten kívüli olajexportőrök is csatlakoznak.Ezzel Szaúd

Arábia engedett volna abból a több mint egy éve követett stratégiából, hogy a bőséges kínálattal alacsonyan tartsák az olajárat mindaddig, amíg a piaci arányokat felborító riválisok – mindenekelőtt az USA – fel nem adják. A csökkentés nagyon rossz lett volna a kisebb OPEC-országoknak, a nagyobbak közül pedig Irán egyből közölte, hogy ő növelni fogja termelését. A végén viszont csak annyit tudott közölni Abdallah Szalem el-Badri, az OPEC főtitkára, hogy nincs új kvóta, majd jövő júniusban döntenek.

A szervezet országai addig is annyi olajat hozhatnak felszínre, amennyit az utóbbi időszakban szoktak – tette hozzá –, vagyis lényegében anélkül legalizálták az eddigi túltermelést, hogy ezt hivatalossá tették volna. Az értekezlet után az olajminiszterek többnyire úgy fogalmaztak, hogy nincs már plafon (az OPEC 1982 óta folyamatosan érvényben tartott valamilyet). Az iraki olajminiszter azzal is érvelt, hogy a piac más szereplőinél, az USA-ban vagy Oroszországban sincs limit, miért kellene, hogy nekik legyen. A piacot befolyásoló kvótarendszer felszámolásával lényegében az olajkartellnek is vége van.