Jobb a lakástakarék, mint az állampapír

A lakástakarékok (LTP) az éves befizetés 30 százalékának megfelelő állami támogatást fizetnek 72 ezer forintos felső plafonig, emellé (szerződési feltételektől függően) 1–3 százalékos betéti kamatot is kaphatunk a pénzünkre. Buktatójuk a magas az induló költség (a szerződéses összeg – ami a felvehető hitel, megtakarítás, kamat és állami támogatás – 1 százaléka), illetve hogy csak lakásvásárlásra, -felújításra költhetjük el az itt felhalmozott pénzt, ha az állami támogatást is fel akarjuk rá venni. Az állampapírok rekordmagas reálkamatot fizetnek, a diszkontkincstárjegy-hozamok alapján meghatározott kamatbázist (és az efölötti kamatprémiumot) fizető Bónusz Magyar Államkötvények (BMÁK) ennek az egyik legközkedveltebb formája. Jelenleg egy BMÁK-ra 3,05–3,8 százalékos értékig kaphatunk kamatot, és az itt felvett összeg – ellenben egy LTP-vel – bármire elkölthető. Ezeket a befektetéseket 4, 6 és 10 éves időtávban érdemes összehasonlítani, bár a lakástakarékok esetén
8 éves futamidejű szerződést is köthetünk.

Ha feltételezzük, hogy a BMÁK hozama nem változik a fenti futamidők alatt (amire csekély esély van), egyértelműen a lakástakarékokkal járunk jobban, bár 10 éves időtávon már elég szoros a verseny. Míg a lakástakarékok négyéves időtávon 9,91–10,93 százalékos hozamot fizetnek éves szinten, egy négyéves BMÁK mindössze 3,05 százalékot (kamatos kamattal számítva – vagyis azt feltételezve, hogy a hozamokon ugyanolyan állampapírokat vásárolunk – 3,19 százalékot) keres nekünk évente. Hatéves időtávon ugyanez 6,76–7,26 az LTP esetében, míg a BMÁK 3,55 százalékos (kamatos kamattal 3,88 százalékos) hozammal gazdagít évente. Tízéves időtávon már nem ilyen egyértelmű a lakástakarékok fölénye: itt az LTP-k hozama (4,16–4,98 százalék) alig marad a 10 éves BMÁK 3,8 százalékos hozama fölött, kamatos kamattal számítva pedig az állampapírok 4,52 százalékos hozama már bizonyos lakás-takarékpénztári konstrukciók hozama fölötti teljesítményt jelent. Érdemes azt is megjegyezni, hogy míg az állampapírokra adott kamat nő annak függvényében, hogy a kötvény milyen hosszú lejáratú, a lakástakarékok EBKM-je folyamatosan csökken, mivel a teljes tőkére vetítve egyre kevesebb az a rész, amelyre az állami támogatás jár. Lejárat előtti visszaváltáskor egyébként a lakástakarékok esetében az állami támogatást (és persze a költségeket) bukjuk, egy BMÁK esetében pedig a vételi árfolyam alacsonyabb lehet a kötvény névértékénél, amely veszteséget okozhat. Persze ha nagyobb összeget akarunk megtakarítani havi szinten, mint 20 000 forint, az állami támogatás felső plafonja miatt az állampapír lehet a jobb megoldás.