Nem kukoricáznak

Az árutőzsdei forgalom fellendítése ügyében a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) még nem kereste meg a szaktárcát – közölte a Világgazdasággal a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Pedig lassan már négy hete annak, hogy Nagy Márton, a BÉT elnöke – a tőzsdét 75,8 százalékban tulajdonló Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke – az új tőzsdestratégiát ismertetve kijelentette: „A kukoricatermesztésben Magyarország fontos szereplő, ehhez képest a kukorica árutőzsdei forgalma alacsony, ennek növelése a cél.”

Azért a tengerit emelte ki a tőzsdeelnök, mert ez a legnagyobb területen termesztett szántóföldi kultúra Magyarországon. S a BÉT-be való 2005. novemberi beolvadásáig önállóan működő Budapesti Árutőzsde gabonaszekciójában is e termény forgalma volt a legnagyobb. Egyrészt mert szabványosított termék, másrészt mert az exportja jelentős – idézte fel lapunknak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese. Az FM tájékoztatása szerint az időjárástól függően 2011–2015 között évente 4,6–9,4 millió tonnás mennyiségben betakarított kukoricatermésből a belföldi fogyasztás kielégítését követően visszamaradt 1,5–4,3 millió tonnát Magyarország külföldön értékesítette. Elsősorban európai országokba (Olaszországba, Romániába és Németországba), de egyes tételek Dél-Koreáig és a közel-keleti országokig is eljutnak.
Kukoricát kizárólag magánkézben lévő vállalatok exportálnak, a magyar állam a rendkívül korlátozott EU-s gabona intervenciós és export-import szabályozás értelmében nem avatkozhat be közvetlenül a gabonakereskedelembe. Ennek megfelelően a BÉT határidős árupiacán sem jelenhet meg vevőként, vagy eladóként – hívta fel a figyelmet a földművelésügyi tárca.

A hazai kukoricaárak a 2000-es évek elejéig alapvetően az árutőzsdei jegyzések alapján alakultak ki, azt követően azonban a tengeri börzei forgalma jelentősen visszaesett. Petőházi szerint elsősorban amiatt, hogy Budapest a külföldi árutőzsdékhez képest túl magas letéthez kötötte a börzei megbízások teljesítését. Emiatt egyre több üzletet a tőzsdén kívül ütöttek nyélbe. E tendenciát felerősítették a 2010 után a befektetési szolgáltatókra is kivetett különadók, majd az, hogy a tavalyi botrányok miatt a vétlen brókercégeknek is súlyos pénzeket kellett befizetniük a befektetővédelmi és a Quaestor-károsultak kártalanítását szolgáló alapba – vélik piaci körökben.

Mindezek következtében a nagy hazai mezőgazdasági rendszerintegrátor cégek – mint például a Csányi Sándor OTP-vezér minősített többségi befolyása alatt álló KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. – privilégiumává vált a kukorica árának megállapítása. Noha az az FM szerint a világpiacon kialakult tőzsdei és kikötői árakon alapul, a hazai ár azoknak az aktuális szállítási és egyéb költségek diszkontálásával alakul ki.

Piaci szereplők szerint az új BÉT-vezetésnek azon kellene változtatnia, hogy a monopolhelyzetben lévő integrátor cégeknek értelemszerűen nem, csak a vásárlóknak érdekük, hogy az árak a tőzsdén alakuljanak ki, a szállítások teljesülését ugyanis a Keler Zrt. garantálná. Mindenesetre a GOSZ nyitott az együttműködésre annak érdekében, hogy az árutőzsde újra betölthesse a szerepét a hazai gabonapiacon – üzent Petőházi.