Döcögnek a slágeralapok

Ígéretes múltbéli hozamok mellett 90-95 százalékos tőkevédelem – ezt ígérte két-három évvel ezelőtt jó néhány árfolyamvédett vegyes alap. Főleg a K&H Alapkezelő indított ilyen konstrukciókat, a kisbefektetők pedig öntötték a pénzt az alapokba, előfordult, hogy 200 milliárd forintnál is több pénz volt bennük. Jelenleg ennél kevesebb, mintegy 165 milliárd forintnyi vagyont kezel ilyen konstrukciókban a K&H. Ennek egyik oka az, hogy voltak, akik elfordultak ezektől az alapoktól, hiszen a 2015 előtti magas hozamok egy ideje elmaradnak, az alapok árfolyama pedig inkább lefelé megy. Ezek a vegyes alapok még a normál vegyes alapoknál is gyengébbek voltak az utóbbi időben.

A háttérben a különleges befektetési stratégia áll. „Ezek az alapok trendkövető modellre épülnek, akkor működnek jól, ha van határozott trend a piacon” – magyarázza Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Ha pozitív a tendencia, az alapok is jól mennek, ha pedig negatív, akkor kiszállnak az esésből, és a tőke védelmére törekednek. Az elmúlt egy-másfél évben viszont a trend eltűnt. Az eredménye ennek az, hogy az alapok egyéves hozama jelenleg a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint mínusz 3 és mínusz 12,6 százalék között van.

A különleges stratégia lényege, hogy az alapkezelő az év egy meghatározott napján megnézi az árfolyamot, és húz egy határvonalat, amely a következő egy év védelmi szintjét jelenti. A következő évben az árfolyam ehhez képest – az alap típusától függően – legfeljebb 5 vagy 10 százalékáig süllyedhet. Az alap a befektetési eszközöket dinamikusan kezeli, ha emelkedik a piac, részvényeket vásárol, ha süllyed, akkor alacsony kockázatú eszközökbe menekül. Tavaly nyáron pedig, amikor a kínai piac bezuhant, ezek a konstrukciók kivétel nélkül arra kényszerültek, hogy kockázatmentes eszközökbe tegyék át a vagyon nagy részét. Ahhoz pedig, hogy a 90-95 százalékos tőkevédelmet az évfordulóra garantálhassák, nem is nagyon tudták már növelni a részvénykitettséget. Kockázat nélkül pedig kicsi az esély nyereségre, vagyis az alapok hozama negatív maradt.

A látszólag hasonló alapok – amelyeknek a neve „vagyonvédett portfólió” vagy „megtakarítási cél”, és a hónapok nevéből állnak – egyébként a havi portfóliójelentéseik szerint nagyon is különbözőek. Az elmúlt időszakban a fordulónap előtti hónapokban a részvények aránya sokszor a 10 százalékot sem érte el, a fordulónap után viszont azonnal megugrott. A „megtakarítási cél – február” alapban például most május végén csaknem 75 százalékos volt a részvények aránya, míg a „megtakarítási cél – június”-ban csupán 9,67 százalékos. A befektetőknek annyi szerencséjük van, hogy ezek most már közös ernyőalap részalapjaivá váltak, így ha váltanak az alapok között, kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak rájuk. A kamatadót addig nem kell fizetniük, ameddig valamelyik részalap révén bent maradnak az ernyőalapban.

Határozott futamidőre

A korábban tőke- és hozamvédett alapok helyett is egyre több alapkezelő indít 90-95 százalékos tőkevédelmet vállaló, határozott futamidejű alapokat. A CIB Alapkezelőnek is van több ilyen alapja, és a K&H is indított egy ilyen konstrukciót „prémium rangadó” néven. Az egy hónap híján négyéves futamidejű alap 90 százalékos tőkevédelmet ígér a teljes futamidőre.