Tőkét emelt az Erste
Tőkét emelt magyar leányvállalatában az Erste Bank. A magyar pénzintézetet 78 milliárd forinttal erősítették meg. Azért volt szükség e tőkeinjekcióra, mert az Erste június 20-án megállapodott a magyar állammal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), hogy utóbbiak 39-39 milliárd forintért 15-15 százalékos részesedést szereznek a magyarországi Erstében. Utóbbi a tőkeemelés során keletkeztetett új részvényeit értékesíti az új tulajdonosoknak. Ezek az alapszabályban meghatározott jogokkal rendelkező, 1 forint névértékű, névre szóló dematerializált törzsrészvények, melyek kibocsátási értéke darabonként 1,7727 forint, összesen 78 milliárd – tette közzé a bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A magyar állam nevében a Corvinus Zrt. vásárolja meg az Erste Bank Hungary 15 százalékos kisebbségi tulajdonrészét. Utóbbi anyabankja tavaly februárban állapodott meg az EBRD-vel és a magyar kormánnyal, hogy a korábbiaknál szorosabban együttműködnek a magyar gazdaság szempontjából fontos pénzügyi kérdésekben. A kormány az is vállalta, hogy a hazai bankrendszer hitelezési aktivitásának bővülése érdekében jelentősen mérsékli a bankrendszer terheit. Ez alapján több lépcsőben, összesen mintegy 80 milliárd forinttal csökkentette a bankadót. Az Erste pedig azt vállalta, hogy növeli a hitelezését.
Ez utóbbi vállalás teljesítését is elősegítheti, hogy a tőkeemelés előtt egy nappal az Erste megkapta a Magyar Nemzeti Bank engedélyét jelzálogbank alapítására. Erre a jövőre életbe lépő jegybanki jelzálog-megfelelési szabályok miatt volt szükség. A tervek szerint az Erste 2016 októberétől bocsátja ki jelzálogleveleit tőzsdei aukciókon. A vevők – Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója szerint – alapvetően hazai intézményi befektetők (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak) és bankok lehetnek, illetve privát banki vagyonkezelők.
De nemcsak az új törvényi szabályozásnak való megfelelés vezérelte az Erstét, hanem az is, hogy a jelzálogbanki tevékenységben üzleti lehetőséget is látnak. A közepes vagy kisebb méretű hazai kereskedelmi bankoknak ugyanis mérethatékonysági okokból nem éri meg saját jelzálogbankot alapítani – ezért vette be például az MKB Bank új jelzálogbankja alapításába mindössze 1 százalékos tulajdonosként a Gránit Bankot. Márpedig a többi pénzintézet más jelzálogbanktól lesz kénytelen refinanszírozást igényelni.
