Az EU-nak egy atomenergiai szarvashiba nem volt elég, már az újabbra készül – de van remény

Folyamatban van az orosz nukleáris ipar fokozatos kivonása az európai energiaellátási láncokból. Ilyen uniós szintű döntés ugyan nincs, sőt, maga az unió sem a nukleáris energiát, hanem csak az orosz importból származó atomerőművi üzemanyagot igyekszik távol tartani, viszont e tervének az ütemezésén már dolgozik.

Az orosz atomerőművi üzemanyag kirekesztésével kapcsolatban gyakori hivatkozási alap a 2022-ben indult RepowerEU csomag egyik eleme, amely kimondja az Oroszországból származó fosszilis energiahordozók kiváltását és a beszerzés diverzifikálását az energiafüggés csökkentése érdekében. Csakhogy, már itt látható három ellentmondás, illetve furcsaság:

• Az eredeti RepowerEU-nak az orosz nukleáris üzemanyagok kivonása nem volt része.
• Egy forrás teljes kivonása nem segíti, hanem rontja a diverzifikálás lehetőségét.
• Az atomerőművi üzemanyag hightech termék, amelynek a kiválthatósága nem kézenfekvő.

De nem is lesz itt nagy kapkodás, viszont Magyarország már diverzifikál  

A tervben érintett öt uniós ország – köztük Magyarország – szempontjából valamennyire megnyugtató lehet a kivonás megcélzott fokozatossága: valójában az Euratom Ellátási Ügynökség által aláírt, az uránra, a dúsított uránra és az Oroszországból származó egyéb nukleáris anyagokra vonatkozó új beszerzési szerződések korlátozásáról van szó. 

Vagyis ez nem vonatkozik az MVM Paksi Atomerőműre, amely nem készül új üzemanyag-vásárlási szerződésre, hiszen a beszerzésről olyan keretszerződése van, amelynek alapján a szükségletei szerint hív le tételeket. 

Mellesleg pillanatnyilag lehívnia sem kell – bár éppen kérhet új szállítmányt –, mert három évre elengedő tartalékkal rendelkezik. Aligha minősül új beszerzésnek az atomerőmű meghosszabbított üzemideje alatt vásárlandó mennyiség sem, hiszen arra a ma is működő létesítménynek lesz szüksége. Igaz, nyilvánosan nem ismertek az említett keretszerződés részletei.

Ismert emellett, hogy Magyarország valóban elindul a RepowerEU által elvárt úton: a paksi reaktorok hamarosan megízlelhetnek amerikai (Westinghouse) és orosz licenc alapján gyártott francia (Framatome) üzemanyagot is.

Paks II. kicsit más történet

Paks II. üzemanyag-ellátásához valóban új szerződésre lesz szükség. Ez esetben azonban három dolgot megint figyelembe kell venni:

• Az orosz tervezésű atomerőművet kézenfekvő módon eredetileg is a pontosan a hozzá fejlesztett üzemanyaggal tervezték működtetni. Az üzemanyag-vásárlási szerződés eddig csak azért nem született meg, mert még korai.
• Az e blokkoknak szánt, új üzemanyagról csak viszonylag rövid ideje gyűlik az üzemelési tapasztalat az azokhoz hasonló fehéroroszországi létesítményben. Nehezen képzelhető el egy ilyen termék kiválthatósága.
• Végül a Paks II. beruházásnak teljes mentessége van az Oroszország elleni uniós szankciók alól. Igaz, a RepowerEU nem szankció, mégsem lenne következetes vele felülírni egy meglévő mentességet.

Nyitott viszont a még meg sem rendelt kis moduláris reaktorok (SMR) üzemanyag-ellátása. E téren Magyarország még a számára kívánatos modell meghatározása és a szóba jöhető beszerzési lehetőségek felmérése előtt van. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egyelőre az SMR-ekhez szükséges üzemanyag előállítása sem képzelhető el Oroszországból vásárolt alapanyag nélkül.

Alternatív atomerőművi üzemanyag nélkül nincs diverzifikálás

Bár az orosz atomerőművi üzemanyag kiszorítása és a szegmens más piaci szereplőinek kedvezőbb helyzetbe hozása tűnik a megcélzott iránynak, remélhető, hogy az Európai Bizottság nem megy el addig, hogy lehetetlent kívánjon. Mint a honlapján írja a bizottság, szoros párbeszédet folytat az uniós országokkal és a kulcsfontosságú érdekelt felekkel az atomenergiával kapcsolatban. Az ellátás biztonságát nagyon komolyan veszi, az EU-nak alternatív ellátást kell biztosítania, figyelembe véve a nukleáris ellátási lánc sajátosságait és összetettségét.

A Világgazdaság megkérdezte az orosz nukleáris üzemanyag esetleges kirekesztésének műszaki, biztonsági kockázatáról Aszódi Attila nukleáris biztonsági szakértőt, a BMGE természettudományi karának dékánját. 

„Az orosz atomerőművi üzemanyagról való leválás elvárásának fő motivációja vélhetően politikai természetű, emiatt a válasz is többrétű” – mondta Aszódi Attila. A Paks II. projekt korábbi kormánybiztosa szerint egyrészt a már több mint négy éve tartó ukrajnai háborúnak minél előbb véget kell érnie. Műszakilag pedig nem látja indokoltnak az orosz üzemanyag kivezetését. 

– sorolta Aszódi Attila. 

Azt viszont a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlennek nevezte, hogy legyen alternatíva, mert a többi energiahordozóval történő ellátás kapcsán az orosz fél és az Európai Unió is többször fenyegette egymást. Ez olyan kockázat, amellyel nem lehet együtt élni. Tehát a hosszú és a középtávú megoldás is az, hogy az orosz üzemanyag mellett kell hogy legyen egy vagy több nyugati szállító is. 

Ugyanakkor rettentő lényeges lenne, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, mert akkor a politikai szereplők, akik politikai szempontokat érvényesítenek, meg fogják változtatni a hozzáállásukat.

Néhány nagy osztozik a piacon

Az említett TVEL, Westinghouse és Framatome mellett jelentős atomerőművi üzemanyaggyártó a Global Nuclear Fuel (GNF) is – amelynek SMR-e éppen kedden került terítékre egy budapesti atomfórumon –, továbbá a China National Nuclear Corporation (CNNC). A TVEL piacvezető a Magyarországon is működő, orosz tervezésű (VVER) reaktorok ellátásában, és jelentős az exportja is. 

• Jelenleg a TVEL gyártja a világon használt dúsított urántermékek több mint egyharmadát.
• A társaság világelső az uránátalakítás és -dúsítás termelési kapacitása alapján.
• A TVEL-é a globális nukleáris üzemanyagpiac 17 százaléka.
• A társaság tíz országba szállít üzemanyagot és alkatrészeket kutatóreaktorokhoz.