Orbán Viktor vétója? Brüsszel úgy tesz, mintha nem is létezne: már a sütőben van az ukrán óriáshitel – tízmilliárdokat szórnának a fegyverekre
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy elindította a 90 milliárd eurós ukrán hadikölcsön előkészítését, amelyből már 2026-ban 45 milliárd eurót mozgósítanának, látszólag fittyet hányva arra, hogy Magyarország megvétózta a javaslatot.

Az Európai Bizottság hivatalosan is megkezdte annak a 90 milliárd eurós támogatási hitelcsomagnak az előkészítését, amely az elkövetkező két évben biztosítaná Ukrajna pénzügyi és katonai működőképességét. A csomag célja kettős:
- egyrészt stabil költségvetési hátteret adni a háború sújtotta országnak;
- másrészt felgyorsítani a legfontosabb védelmi beszerzéseket.
A terv szerint 2026-ban már 45 milliárd eurót mozgósítanának, a fennmaradó összeget pedig 2027-ben folyósítanák, ha a tagállamok is rábólintanak a konstrukcióra.
A döntéshez az uniós kormányokat tömörítő Európai Tanács jóváhagyása szükséges, de a mostani lépés egyértelmű jelzés: Brüsszel politikailag már elköteleződött.
A hadikölcsön folyósítása előtt azonban egy óriási akadály áll: hazánk továbbra is blokkolja a javaslatot. A magyar kormány azután vétózta meg az uniós hitelt, hogy Ukrajna leállította az orosz energiaszállítást a Barátság kőolajvezetéken keresztül, amelyet azóta sem indított újra. Sőt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a kormány is inkább brutális fenyegetéseket intézett Magyarország ellen, ahelyett, hogy diplomatikus módon próbálták volna meg feloldani a blokkot.
Brüsszel mostani bejelentése így igencsak gyanús: a bizottság úgy tesz, mintha a kölcsön folyósítása újra sínen lenne, és hamarosan nem kellene a magyar vétóval számolniuk. Valószínűleg abban bíznak, hogy az április 12-én tartott választások eredményeként hazánk élére egy Ukrajna-párti kormány fog állni.
Az EU kínjában tényleg megtette: hozzányúlt a befagyasztott orosz vagyonhoz, 80 millió eurót utalt át Ukrajnának – „Örömmel jelentjük be”
Kallasék nem mentek üres kézzel Kijevbe: 80 millió euró érkezik Ukrajnába az EU-tól, de nem közvetlen támogatásként, hanem a befagyasztott orosz vagyon hozamából.
Ukrán hadikölcsön: milliárdok a vérontásra
A javaslatban azt is közzétette a bizottság, hogy pontosan mire is költené Kijev ezt az óriási összeget.
A számok beszédesek: a 2026-ra tervezett 45 milliárd euróból legfeljebb 16,7 milliárd euró juthat közvetlen költségvetési támogatásra. Ezt részben az úgynevezett Ukrajna-eszköz, részben pedig makroszintű pénzügyi segítség formájában biztosítják.
A nagyobb szelet azonban egyértelműen a védelemé: 28,3 milliárd eurót fordítanának hadiipari kapacitásokra és fegyverbeszerzésre.
A hangsúly különösen a drónokon van. Az Európai Bizottság ezért külön döntést hozott arról is, hogy Ukrajna eltérhet a szokásos, hosszadalmas közbeszerzési szabályoktól ezek beszerzésekor. Ez lényegében gyorsítópályára teszi a folyamatot, ami egy háborús helyzetben kritikus tényező.
A drónok mellett a következő hónapokban újabb beszerzési programok jöhetnek, amelyek rakétákra és lőszerekre is kiterjednének. Ez biztosítaná, hogy Ukrajna gyorsan és nagy mennyiségben jusson hozzá a szükséges haditechnikához.
Áttörés Brüsszelben: kiállt Orbán Viktor mellett az első nagy nyugati tagállam, szembefordul az EU-val – „Megértem, miért blokkolja az ukrán hitelt”
Felborult az uniós egység az ukrán finanszírozás kérdésében. Meloni, bár maga támogatja a hitel folyósítását, jelezte, hogy teljesen megérti a magyar ellenállást.



