BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Százmilliárdokkal tankolta fel a magyarokat a kormány, és ez látszik, mert a bankba tették

Százmilliárdokkal nőtt a lakossági megtakarítások összege februárban, történelmi csúcs közelébe emelve a betéteket. A lakossági számlákra érkező pénzeső mögött döntően az év eleji állami kifizetések állnak, amelyek rövid idő alatt látványosan felduzzasztották a banki egyenlegeket.

Látványos pénzeső érkezett februárban a lakossági számlákra: egyetlen hónap alatt több mint 630 milliárd forinttal nőtt a banki betétek összege, ami így átlépte a 14 900 milliárd forintot. Ilyen szintre még nem volt példa – írja a BiztosDöntés.hu.

Close,Up,Shot,Of,African,Man's,Hands,Holding,Mobile,And, bank, lakossági számlák
Százmilliárdok érkeztek februárban – a lakossági számlák megugrottak / Fotó: Shutterstock

A háttérben nem piaci folyamatok állnak, hanem elsősorban az év eleji állami kifizetések. A jegybank adatai szerint a növekedés havi alapon 4,4 százalék, éves összevetésben pedig már több mint 10 százalék.

Mi történt februárban röviden:

  • több mint 630 milliárd forinttal nőtt a lakossági betétállomány
  • a teljes összeg 14 900 milliárd forint fölé emelkedett
  • havi alapon +4,4%, éves szinten +10,6% a bővülés
  • utoljára 2022 elején volt hasonló ugrás

A mostani növekedés fő forrásai jól beazonosíthatók:

  • fegyveres testületek juttatásai
  • a 13. havi nyugdíj
  • a 14. havi juttatás első részlete

A pénz nagy része nem dolgozik

A friss pénz azonban nem igazán indult el „munkába”. A többség egyszerűen a számlákon hagyta az összeget.

A látra szóló és folyószámlabetétek állománya egy hónap alatt 5 százalékkal nőtt, és már a teljes betétállomány több mint 86 százalékát teszi ki, ez történelmi csúcs.

Hova került a pénz?

  • 86% felett: folyószámlán, lekötés nélkül
  • 7,7%: 1 éven belüli lekötésben
  • 6,2%: hosszabb lejáratú betétben

Vagyis a magyarok döntő többsége továbbra is „parkoltatja” a pénzét. Ez részben érthető – kell tartalék a váratlan helyzetekre, és kell pénz a mindennapi kiadásokra. Ugyanakkor ennek ára van:

a szakértők szerint a háztartások évente akár százmilliárdos nagyságrendű kamattól esnek el azzal, hogy nem fektetik be a pénzüket.

Pedig lenne hova tenni

A kép azért is érdekes, mert közben a bankok kifejezetten jó kamatokkal próbálják megszólítani az ügyfeleket.

Több helyen 6–7 százalék körüli betéti kamat érhető el, egyes ajánlatok még a jegybanki alapkamatot (6,25%) is megközelítik vagy meghaladják és látra szóló kamatok is egyre gyakrabban jelennek meg.

Igaz, a jobb ajánlatok gyakran feltételekhez kötöttek:

  • új pénz elhelyezése
  • aktív számlahasználat
  • bankkártyás költés

Mindez azt eredményezi, hogy furcsa kettősség alakult ki:

a bankok versenyeznek a pénzért, miközben a lakosság nagy része inkább kivár.

A lakossági számlákon parkoló pénz sorsa: tudatosság kérdése

A szakértők szerint a jelenlegi helyzetben különösen fontos lenne a pénzügyi tudatosság erősítése. 

A magas inflációs időszak után stabilizálódó kamatkörnyezetben a lekötött betétek és más megtakarítási formák ismét reális alternatívát jelenthetnek. A februári adatok mindenesetre azt mutatják: pénz van a rendszerben, a kérdés pedig az: a háztartások mit kezdenek majd vele.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.