Százmilliárdokkal tankolta fel a magyarokat a kormány, és ez látszik, mert a bankba tették
Látványos pénzeső érkezett februárban a lakossági számlákra: egyetlen hónap alatt több mint 630 milliárd forinttal nőtt a banki betétek összege, ami így átlépte a 14 900 milliárd forintot. Ilyen szintre még nem volt példa – írja a Biztos Döntés.
A háttérben nem piaci folyamatok állnak, hanem elsősorban az év eleji állami kifizetések. A jegybank adatai szerint a növekedés havi alapon 4,4 százalék, éves összevetésben pedig már több mint 10 százalék.
Mi történt februárban röviden:
- több mint 630 milliárd forinttal nőtt a lakossági betétállomány,
- a teljes összeg 14 900 milliárd forint fölé emelkedett,
- havi alapon plusz 4,4 százalék, éves szinten plusz 10,6 százalék a bővülés,
- utoljára 2022 elején volt hasonló ugrás.
A mostani növekedés fő forrásai jól beazonosíthatók:
- a fegyveres testületek juttatásai,
- a 13. havi nyugdíj,
- a 14. havi juttatás első részlete.
A pénz nagy része nem dolgozik
A friss pénz azonban nem igazán indult el „munkába”. A többség egyszerűen a számlákon hagyta az összeget.
A látra szóló és folyószámlabetétek állománya egy hónap alatt 5 százalékkal nőtt, és már a teljes betétállomány több mint 86 százalékát teszi ki, ez történelmi csúcs.
Hova került a pénz?
- 86 százalék felett: folyószámlán, lekötés nélkül,
- 7,7 százalék: egy éven belüli lekötésben,
- 6,2 százalék: hosszabb lejáratú betétben.
Vagyis a magyarok döntő többsége továbbra is „parkoltatja” a pénzét. Ez részben érthető – kell tartalék a váratlan helyzetekre, és kell pénz a mindennapi kiadásokra. Ugyanakkor ennek ára van:
a szakértők szerint a háztartások évente akár százmilliárdos nagyságrendű kamattól esnek el azzal, hogy nem fektetik be a pénzüket.
Pedig lenne hova tenni
A kép azért is érdekes, mert közben a bankok kifejezetten jó kamatokkal próbálják megszólítani az ügyfeleket.
Több helyen 6-7 százalék körüli betéti kamat érhető el, egyes ajánlatok még a jegybanki alapkamatot (6,25 százalék) is megközelítik vagy meghaladják, és látra szóló kamatok is egyre gyakrabban jelennek meg.
Igaz, a jobb ajánlatok gyakran feltételekhez kötöttek:
- új pénz elhelyezése,
- aktív számlahasználat,
- bankkártyás költés.
Mindez azt eredményezi, hogy furcsa kettősség alakult ki:
a bankok versenyeznek a pénzért, miközben a lakosság nagy része inkább kivár.
A lakossági számlákon parkoló pénz sorsa: tudatosság kérdése
A szakértők szerint a jelenlegi helyzetben különösen fontos lenne a pénzügyi tudatosság erősítése.
A magas inflációs időszak után stabilizálódó kamatkörnyezetben a lekötött betétek és más megtakarítási formák ismét reális alternatívát jelenthetnek. A februári adatok mindenesetre azt mutatják: pénz van a rendszerben, a kérdés pedig az: a háztartások mit kezdenek majd vele.
