Rászedték az önkormányzatokat is

Állampapírokkal azonos minősítésűként tüntette fel a tavaly márciusban bebukott Hungária Értékpapír Zrt. azokat a kötvényeket, amelyeket négy önkormányzatnak is eladott. Ráadásul a brókercég azokat a szabályokat, illetve az ügyfelekkel kötött portfóliószerződéseket is figyelmen kívül hagyta, hogy a rábízott vagyon maximum hány százalékát teheti vállalati kötvényekbe. Ez jelentősen növelte az ügyfelek által vállalt kockázatot, anélkül, hogy utóbbiak erről tudtak volna. Ezzel jogászok szerint a Hungária megsértette a szakma szabályait, ami súlyosbító körülmény lehet a várhatóan ősszel induló büntetőeljárásban.

E törvénytelenségekre utalhatott néhány hete a Pest Megyei Főügyészség szóvivője, amikor ismertette az MTI-nek a vádirat lényegét. Eszerint a Hungária nem az ügyleti felhatalmazás és a pénzügyi szabályok szerint használta fel a neki befektetési megbízást adó önkormányzatok pénzét, azokat az utóbbiakkal kötött megállapodásokkal szemben és a hozzájárulásuk nélkül három, Hungária-tulajdonú vállalkozás kötvényeibe tették, vagy jogtalanul elvonták. Ezzel Százhalombatta 2 milliárd, Fót és Alsónémedi 1-1 milliárd, Ceglédbercel 35 millió forintot bukott. Ez összességében a fele a Hungária által okozott mintegy 8 milliárdos kárnak.
Ám nemcsak a Hungáriánál hibázhattak. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az Állami Számvevőszék megkereste a Pest Megyei Kormányhivatalt, mert megítélése szerint a fóti önkormányzat a 2014. február végi rendeletében rögzített előírást figyelmen kívül hagyva módosította a Hungáriával kötött egyedi portfóliókezelési szerződését. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok jegyzéséhez, vásárlásához ugyanis a helyhatóság pénzügyi és fejlesztési bizottságának jóváhagyására volt szükség. Ám a szerződésmódosítás időpontjában a város képviselő-testülete még nem hozta létre e grémiumot, így a portfóliószerződést értelemszerűen bizottsági jóváhagyás nélkül módosították.

A törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé a szerződés jogszerűségének kormányhivatali ellenőrzését, így az állami szerv csak úgynevezett „javaslat” formájában jelezhette a képviselő-testületnek, hogy esetleg szabálytalanságra került sor – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Pest Megyei Kormányhivatal sajtóosztálya. Hozzátéve, a „javaslat” arra irányult, hogyan járt el Bartos Sándor fóti polgármester a Hungáriával történt szerződés módosításakor, és mi az ő felelőssége. Azt követően ugyanis, hogy Bartos elődje 500 millió forgatásával bízta meg a brókercéget, annak lejárta után immár az utód ugyanennyivel növelte a portfóliót, anélkül, hogy arra lett volna tőke- vagy hozamgarancia – közölték lapunkkal magukat megnevezni nem kívánó fóti önkormányzati képviselők. Mivel azonban e javaslatot a képviselő-testület idén január 27-i ülésén megtárgyalta, és határozatban döntött annak tudomásulvételéről, a kormányhivatal lezárta eljárását.

a Befektetővédelmi Alap nem kártalanítja. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a felfüggesztés alatt a kötvények esetleg már lejártak, mert a Hungáriával szembeni kötvénykövetelés csak akkor vált volna pénzköveteléssé, ha a kibocsátó

a lejáró kötvények ellenértékét ténylegesen átutalta volna az értékpapírszámla vezető részére.

a Befektetővédelmi Alap nem kártalanítja. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a felfüggesztés alatt a kötvények esetleg már lejártak, mert a Hungáriával szembeni kötvénykövetelés csak akkor vált volna pénzköveteléssé, ha a kibocsátó

a lejáró kötvények ellenértékét ténylegesen átutalta volna az értékpapírszámla vezető részére. -->