Már szedik a nyugdíjpénztárak a következő évi tagdíjakat

A magánnyugdíjpénztárak már 2017-re készülnek. A megmaradt négy intézmény közül az egyik, a Budapest Magánnyugdíjpénztár ugyanis már most kampányol, hogy tagjai fizessék be a 2017-es évre is a kötelező tagdíjat. A kassza 2400 forintot ír elő az egész jövő évre, emellett 6 ezer forintos adományt is kér, mivel a tagdíjból működésre elvonható 2,5 százalékos rész nem elég az intézmény fenntartására. A pénztárnak nagyjából 7 ezer tagja van, vagyis ha mindenki befizeti a kötelező tagdíjat, akkor is csupán 420 ezer forintot vonhatna le, ennyiből kellene kigazdálkodnia a következő évi működést.

Nem mindenki fizet persze, ahhoz mindenesetre, hogy egy magánnyugdíjpénztár fennmaradhasson, legalább a tagok 70 százalékának rendszeresen fizetnie kell a tagdíjakat. Ellenkező esetben a jegybank elrendeli az intézmény végelszámolását. A Budapest Magánnyugdíjpénztár tavaly is korán kezdte a tagdíjgyűjtést, és már decemberre túllépték 2016-ra a 70 százalékos limitet. A többi intézmény más módszert követett. A Horizont, amely szintén azt kéri, egyszerre fizessék be a tagok az éves tagdíjat, csak az év elején kezdett kampányba, náluk szintén 2400 forint az éves tagdíj, ezt az idén a 38 ezres tagság 78 százaléka fizette be. A működés fenntartásához persze a Horizont is adományokra szorul, évente 9600 forintnyi támogatást kérnek. Az idén áprilisra sikerült a működési költségek fedezéséhez szükséges 200 millió forintot előteremteni.

Az MKB és a Szövetség Magánnyugdíjpénztár tagjainak többsége továbbra hónapról hónapra fizeti a tagdíjat. Méghozzá rendszeresen. Tavaly április óta – vagyis másfél éve – kell megfelelniük a kasszáknak a szigorú követelményeknek, és eddig minden pénztár vette az akadályokat. A körülbelül 10 ezres taglétszámú Szövetség tagjai ugyan az első hónapban még kevésbé aktivizálták magukat, de később rákapcsoltak, és hathavi átlagban náluk meglett a kritikus arány. Azóta pedig minden hónapban 70 százalék fölötti arányban fizetik a tagdíjat, az idén októberben is megvan már a kritikus szint, ezt éppen tegnap tudatta az intézmény a Facebook-oldalán. A legkisebb, körülbelül 4 ezres taglétszámú MKB-nál pedig egyre többen fizetnek. A kezdeti 71-73 százalékos arány mostanra 74 százalékon stabilizálódott.

A Szövetség egyébként 400, az MKB ezerforintos havi tagdíjat írt elő, és természetesen mindkét pénztár vár ezen felül adományokat is. Az MKB-nál az 12 ezer, a Szövetségnél pedig 5 ezer forint. Utóbbi pénztár nemrég csökkentette a működési célú adományok összegét a korábbi 8 ezer forintról. Ennek hátterében az áll, hogy a négy intézmény közül eddig egyedüliként éltek azzal a júliustól fennálló lehetőséggel, hogy a tagok egyenlegéből is elvonhatnak a működésükre, ha ennek az elvonásnak a mértéke a vagyonkezelési költségekkel együtt 0,3 százalék alatt marad. Tekintettel arra, hogy náluk a vagyonkezelés költsége a portfólió arányában csupán 0,2 százalék, ezért 0,1 százalékot – vagyis összesen nagyjából 30 millió forintot – levonhattak a tagok egyenlegéből. 

Több mint 220 milliárd a tét

A magánnyugdíjpénztárak az első fél év végén a jegybank adatai szerint 223,4 milliárd forintot kezeltek. Ha bezárják az intézményeket, az állam ezt a pénzt nagyrészt megtarthatja, a tagdíj-kiegészítések és az úgynevezett reálhozam viszont a tagok számára visszaigényelhető. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években nem volt infláció, a pénztárak által elért összes hozam visszajárhat a tagoknak, az állam jó ha 150 milliárd forintot tarthat meg a vagyonból.