A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kibocsátóinak többsége már közzétette a 2016. évi eredményfelosztásra vonatkozó igazgatósági javaslatot . A jó hír az, hogy a részvényesek többsége az előző évit meghaladó osztalékra számíthat az idén (az mértékéről az áprilisi közgyűlések döntenek majd), sőt vannak új szereplők is. Nem minden társaságnál osztatlan azonban az öröm, néhány cég a vártnál visszafogottabban juttat majd a részvényeseknek a megtermelt profitból. Ráadásul a hazai vezető részvények régiós szektortársaikkal összehasonlítva nem tartoznak a legjobban fizetők közé.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
A Richter az idén különösen bőkezű - Kép: Médiaworks[/caption]
Tény ugyanakkor, hogy a hazai négy blue chip mindegyike szépen emelte az egy részvényre jutó osztalék mértékét a megelőző évhez képest. A Mol részvényenként 10 százalékkal fizet többet, a 625 forintos várható összeg azonban elmarad a piac által várt 635 forinttól – mondta lapunknak Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Hasonlóan kis csalódást okozott a Magyar Telekom a részvényeseknek: itt az idei 25 forintos osztalék a tavalyi 15 után megfelel az előrejelzéseknek, ám az, hogy a 2017-es év után is „csak” ennyit fizet majd a hazai telekomóriás, már megütközést keltett, hisz eddig a piac jövőre 35 forinttal számolt. (A Rába részvényesei is magasabb osztalékot szeretnének.)
Nem lehet viszont panaszuk az OTP és a Richter tulajdonosainak. A gyógyszergyártó a várt 79 helyett 106 forintot javasol a közgyűlésnek, a bank vezető testülete pedig – tartva ígéretét – a tavalyihoz képest 15 százalékkal 190 forintra emelte az egy részvényre jutó osztalékot. Kiss Mónika rámutatott, hogy mind a Molnál, mind az OTP-nél az osztalékfizetés növekedési üteme kiemelkedő a régióban, ami növeli a részvények értékeltségét. A BÉT vezető részvényei az osztalékhozamok (a aktuális árfolyamára vetített hozam) alapján azonban nem számítanak a térség legvonzóbb papírjai közé szektortársaikkal összemérve. Igaz, a Magyar Telekom kivételével nem is klasszikus osztalékpapírok. Az MTelekom az emelés ellenére is a középmezőnyben ragadt. Persze az elérhető banki kamatokhoz képest még így is jó a 3 százalékos osztalékhozam.
A Molnál a 15 százalékos osztalékemelésre szükség is van, ha nem akar lemaradni e téren osztrák és lengyel versenytársai mögött. Az olajcég részvényének – pénteki árfolyam alapján számított – 3,05 százalékos osztalékhozama épphogy meghaladja a lengyel PKN Orlenét (2,88 százalék), de alulról figyeli csak az osztrák OMV-ét (3,32 százalék).
A pénzügyi szektorban jóval durvább a verseny. A tavaly piacra lépő cseh Moneta osztalékhozama nagyon magas, 11,5 százalék. Ezt azért teheti meg a bank, mert a tavalyi kibocsátás (IPO) után komoly tőkepufferrel érkezett a piacra – mutatott rá Kiss Mónika. Nos, ezzel senki sem – az OTP a 2,3 százalékos osztalékhozamával különösen nem – tud versenyezni, bár a lengyel Pekao 6,41, illetve a cseh Komercni 4,19 százalékos adata nem gyenge érték.
A Richter, amely hagyományosan kevés osztalékot fizet, az idén eredménye 31 százalékát osztja szét, a 106 forintos részvényenkénti összeg ellenére 1,12 százalék az osztalékhozam. Régiós versenytársai közül az osztrák Krka még nem közölte idei terveit. Ugyanakkor a román Zentiva évek óta 5 százalék feletti (idén várhatóan 7,79 százalék) osztalékhozammal működik.
Érdemes a kisebb cégekre is figyelni
Egyre több kisebb magyar cég is csatlakozik az osztalékfizetőkhöz. Történetében először fizet például az Appeninn (a részvényenként 7 forintos javaslat 3,2 százalékos hozamnak felel meg). Emelte, 72 forintról 78-ra a törzsrészvények utáni osztalék mértékét a Graphisoft Park (2,6 százalékos hozam). Az egyik legkedveltebb hazai osztalékpapírnál is nőtt a mérték: az ANY Biztonsági Nyomda igazgatósága részvényenként 84 forintot javasol az egy évvel korábbi 65 forint után, ami 6,85 százalékos osztalékhozamot jelent. A Rába 2002 óta először fizethet osztalékot, részvényenként 20 forintot. A hagyományosan jó osztalékfizető papírok közül az áramszolgáltatók és a Zwack később állnak elő javaslatukkal.
