Lakáshitelek: több adóson lehetne segíteni

Míg 2013-ban 12 830, 2015-ben 9463, 2015-ben 5862, tavaly pedig 9147 lakást ajánlottak fel a pénzintézetek a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET), addig idén az első három hónapban csak 1075 felajánlás történt. Ennek egyik oka lehet, hogy a NET mandátuma a végéhez közeledik: a szervezet 35 ezer lakást vehet meg a hiteladósoktól. A NET közlése szerint idén március végén 29 236 szerződéssel rendelkeztek, míg a felajánlott lakások száma már 40 436 volt.

[caption id="" align="alignleft" width="690"] Fotó: Shutterstock[/caption]Ugyanakkor mind több jele van annak, hogy a felajánlható lakások száma is fogyóban van. A hatályos szabályok szerint csak olyan adóstól vásárolható meg a lakás, aki szociálisan rászorult – nyugdíjban vagy egyéb szociális ellátásban részesül, vagy közmunkás –, illetve ha az adós családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százalékát – ez immár lassan egy évtizede 71 250 forint. Feltétel, hogy a vásárláskor igénybe vett hitel az akkori forgalmi érték 90 százaléka alatt legyen.

Ugyan 2015-ben már 5-5 millió forinttal megemelték azt a forgalmi értékhatárt, melyen belül a NET ingatlant vásárolhat: a társaság olyan lakásokat vehet meg, amelyeknek forgalmi értéke a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor Budapesten és az agglomerációban nem haladta meg a 25, egyéb településeken a 20 millió forintot. Ám a NET által a lakóingatlanért fizethető vételár maximuma Budapesten 9,4, városokban 6,45, míg községekben 4,35 millió forintban lett maximálva – noha a szabályozás másik pontja szerint a NET-nek a szerződéskori forgalmi érték 47 százalékát kell kifizetnie budapesti, agglomerációs vagy megyei jogú városban található, 43 százalékát egyéb városban és 29 százalékát községben található lakások után.

A fentiek miatt mára alaposan lecsökkent a felajánlható lakások száma, bár egyes vélemények szerint az adósoknak és immár a pénzintézeteknek is kedvezőbb lenne, ha oldódnának a szabályok. Azzal ugyanis, hogy a parlament úgy módosította a végrehajtási törvényt, hogy a fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés esetében az ingatlan árverésekor legalább a kikiáltási ár 100 – és később is minimum 90 – százalékának megfelelő összegen tehető érvényes ajánlat, jelentősen leszűkültek az ingatlan más úton történő értékesítésének lehetőségei.

A törvény értelmében ugyanis az árverezési feltételekhez a követelést megvásárlóknak is tartaniuk kell magukat. (Egyes nézetek szerint ezzel öngólt lőtt a szabályozó, hiszen míg a bankok a prudenciális szabályok szerint nem tehetnek túlzott engedményeket az adósnak, a követeléseket nagyban megvásárló speciális alapoknak érdekük az, hogy mihamarabb a pénzükhöz jussanak, így – főleg, mert ők általában a követelés 20-40 százalékán vásárolnak – sokkal kedvezőbb ajánlatot adhatnának az adósoknak. Most azonban a nyakukon maradó lakások problematikája visszafoghatja az érdeklődésüket.)

A Magyar Bankszövetség régóta hangsúlyozza, hogy a NET mandátumának kiterjesztése fontos lenne – 50 ezer lakásra emelnék a határt. Ám sokak szerint a felajánlhatósági feltételeken is enyhíteni kellene. Azt, hogy nem jó állapotú és messze nem frekventált helyen lévő lakásokkal bővül most a NET portfóliója, jelzi, hogy az átlagos vételár 3,8 millió forint volt 2016-ban.