Lassan épülnek vissza az árfolyamok

Ellentétes hatások miatt nem esnek szabályszerűen osztalékfizetés után a papírok a Budapesti Értéktőzsdén. A nagy likviditású papírokat a napi hatások jobban mozgathatják, a kis papíroknál pedig egy-két vevő is teljesen más mozgásokat indíthat el

az alacsony forgalom miatt.

Az elmélet szerint minden részvényárfolyam az osztalék mértékével esik annak fordulónapja után. Ezt a napon belüli hatások természetesen több százalékponttal is módosítják a likvid papírok esetében. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) a blue chipeknél nemcsak a céggel kapcsolatos, de a hazai és a nemzetközi hírek is erős hatással lehetnek az osztalékfizetési napot követő tőzsdei mozgásra. Nagyobb papíroknál az intézményi befektetők szabályzataitól is függ az osztalékkal kapcsolatos hozzáállás. Bár hazánkban azonos az árfolyamnyereség és az osztalék után fizetendő adó, de amennyiben az intézményi befektető honos országában ez eltérő, akkor nem mindegy, hogy osztalékot vesz fel, vagy nyereséget realizál.

Gyökeresen más összetevők miatt fordul elő gyakran a BÉT-en, hogy kevesebbet vagy többet esik a részvény, mint az osztalék mértéke. A kispapírok esetében a rendkívül alacsony likviditás miatt nehéz a folyamatokat előre jelezni. Már egy-két vevő is beindíthat az osztalékfizetés alapján elviekben várható folyamatoktól teljesen eltérő irányú és akár nagyobb mértékű árfolyam-elmozdulásokat.

– A jó minőségű, stabil gazdálkodású vállalatok esetében az osztalékot a befektetők jelzésnek tekintik még hatékony piacokon is, mivel a vállalat általános fejlődési irányvonalairól ad információt – mondta Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, aki úgy véli: a magyar osztalékpapírokat a közepes kockázatú vállalati kötvénybefektetések alternatívájaként vásárolják az alacsony hozamkörnyezetben. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a kötvény- és részvény-befektetések kockázati szintje nem egyezik meg. Cinkotai Norbert, a KBC Equitas elemzője szerint sem a teljes hazai piacon, sem a két legmagasabb osztalékhozamú papír, a Magyar Telekom (5,1 százalék) és az ANY Biztonsági Nyomda (6,4 százalék) esetében nem lehet egyértelmű tendenciát mondani arra, milyen reakció várható az osztalékfizetés után. – Az ANY a legutóbbi években egy-három hétig rendre gyengébben teljesített. A Magyar Telekom árfolyama többször is az osztalékkal azonos mértékben vagy attól csak néhány forinttal eltérően esett a szelvényvágás napján, viszont azt követően már vegyesen alakult a kép. A távközlési céggel kapcsolatban az elmondható, hogy osztalékfizetés előtt szinte mindig trendszerűen emelkedett – mondta Cinkotai Norbert. Az elemző hozzátette, hogy a hazai osztalékfizetési szezon után, májust követően nem túl magas a tőzsdei forgalom, ezért nem képesek látványos mozgásokra és lendületes árfolyam-visszaépülésekre a magyar részvények.