Május 31-ig 521 európai uniós felhívás jelent meg Magyarországon 9312 milliárd forint értékben, ez pedig a 2014–2020-as uniós ciklus 104 százalékának felel meg – tájékoztatta a Világgazdaságot a forrásfelhasználás alakulásáról a Miniszterelnökség. Az eddigi tapasztalatok alapján meglehetősen aktívak az önkormányzatok és a cégek, hiszen 134 ezer pályázat beadásával 10 683 milliárd forintra nyújtottak be támogatói kérelmet. Az előző volt a 26. hónap a fejlesztéseknek irányt operatív programok brüsszeli elfogadása óta, a tárca adatai szerint ez idáig 5689,8 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a pályázatok nyerteseinek. Ez a teljes keret 64 százalékának felel meg, az év végi célkitűzés pedig a 85 százalékos részarány elérése. Ebből 4949,3 milliárdra már megkötötték a szerződést, 2151,1 milliárdot pedig ténylegesen ki is fizettek.
A darabszámot tekintve eddig 45 ezer beadvány részesült pozitív elbírálásban, ezen belül több mint 42 ezer megállapodást már megkötöttek a felek, a támogatás folyósítása pedig közel 34 ezer esetben történt meg. Így a tavalyi év végéhez képest 935 milliárd forinttal nőtt a szerződéssel rendelkező állomány, a kifizetés pedig 450 milliárddal. A Lázár János vezette tárca a támogatások kifizetését összevetette időarányosan az előző, vagyis a 2007–2013-as időszak első 26 hónapjával. Eszerint a mostani ciklusban a heti átlagos kifizetés üteme négy és félszerese a korábbinak (19,3, illetve 4,3 milliárd), ha pedig csak a gazdaságfejlesztési programokat vesszük alapul, hatszoros a különbség az utalás összegében (5,36, illetve 0,84 milliárd).
Az éves kifizetési terv szerint 2700 milliárd forintnak kell december végéig eljutnia a nyertes pályázókhoz, a második negyedéves terv 891 milliárd forintról szól. Ebből május 31-ig 449,6 milliárd forint teljesült, vagyis a következő hetekben magasabb sebességi fokozatba kell kapcsolni a fejlesztéspolitikai intézményrendszernek. Az év első öt hónapjában a legnagyobb összegű folyósítás a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódott (176,2 milliárd), megelőzve a környezet és energiahatékonyság (96,6), illetve a gazdaságfejlesztés (65,9) területét. A kötelezettségvállalás, vagyis a támogatások odaítélésének terén pedig 7583 milliárd forint az év végi célkitűzés, ebből 5690 milliárd teljesült az előző hónap végéig.
A Miniszterelnökség emlékeztetett: a kormány vállalta, hogy a rendelkezésre álló források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, ez a cél pedig az eddigi tapasztalatok szerint találkozik a pályázói igényekkel. A nyolc legnépszerűbb felhívás közül öt ugyanis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (Ginop) kötődik, amelyekre közel 11 ezer pályázat érkezett be, ráadásul csak az elmúlt két hónapban 152 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a Ginopon belül. A program népszerűségét az is alátámasztja, hogy május végéig 18 274 beadvány érkezett 2759 milliárd forint értékben.
Élen a visegrádi négyek között
Míg Magyarországon a 2014–2020-as uniós ciklus teljes forráskeretének a 104 százalékát hirdették meg, addig Csehországban 82 százalék ez az arány, ennél is kevesebb Szlovákiában (73,6) és Lengyelországban (72,2). Az igényelt támogatás aránya hazánkban a keret 111 százalékáig kúszott fel, a többi visegrádi országban ez 56,5 és 72 százalék között mozog. Továbbá a magyar fejlesztéspolitikai rendszer az uniós források 53 százalékára már leszerződött, 24 százalékát pedig ki is fizette a győztes pályázóknak, ez a mutató a lengyeleknél 31,4, illetve 6,6 százalék, e téren még inkább le vannak maradva a csehek (23, illetve 5 százalék) és a szlovákok (20,9, illetve 5).
