Az egy évvel korábbinál 22,8 százalékkal több, összesen 365 milliárdnyi új hitelt vettek fel a háztartások 2017 nyarán a pénzügyi szolgáltatóknál, a folyószámlahiteleket nem számolva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett statisztikai adataiból.
Bár a növekedés éves alapon jelentős, de nem drámai mértékű, 2015 hasonló időszakához képest már egyértelmű a kiugrás: hiszen akkor még kicsivel 200 milliárd forint felett alakultak a kihelyezések. Így idén az uborkaszezon fogalma már nem volt értelmezhető a lakossági hitelpiacon. A folyószámlahiteleknél a június és augusztus közötti három hónapban 962,6 milliárd forint értékben vették igénybe kereteiket a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek, ami ugyan kissé elmarad az egy évvel korábbitól, de itt is minimális – nem egészen félszázalékos – a visszaesés.
Forrás: MW
Az új kihelyezéseknél nem meglepő módon a lakáscélú hitelek adták a legnagyobb szeletet: ezekből 185,3 milliárd forint értékben születtek új szerződések három hónap alatt, ami majdnem pontosan harmadával nagyobb az egy évvel korábbi mennyiségnél. A lakáshitelek után a személyi kölcsönökből fogyott a legtöbb a június eleje és augusztus vége közötti időszakban: a 2016 nyarán regisztrált 60,1 milliárd forintnyi új szerződéssel szemben idén már közel 88 milliárdnyit kötöttek a pénzügyi szolgáltatóknál, ami több mint 46 százalékos bővülést takar.
A lakás- és személyi hiteleknél tapasztalható stabil növekedés nyomán pedig e két kölcsöntípus súlya folyamatosan emelkedik az új kihelyezéseken belül: a folyószámlahitelek nélküli piacon 2017 nyarán már csaknem 75 százalékos volt a részesedésük, szemben az egy évvel korábbi 66,9 százalékkal.
A személyi kölcsönökön kívüli fogyasztási hiteleknél is jól sikerült a nyári szezon, igaz, a léptékek itt már egészen mások. Az áruvásárlási hiteleknél 7,6 milliárd forint közelében alakultak az új kihelyezések június és augusztus között, ez 16,5 százalékos növekedés. A gépjárműhiteleknél szintén erős, 34,9 százalékos volt az éves növekedés az új kihelyezéseknél, igaz, ez még mindig csak 10,2 milliárd forintnyi szerződést jelentett. (Ezeknél a konstrukcióknál viszont figyelembe kell venni, hogy csak a maximum egyéves kamatperiódusú hitelek adatai állnak rendelkezésre.)
A szabad felhasználású jelzáloghiteleket viszont változatlanul nem keresik a háztartások, ezekből csak 15,5 milliárd forintnyit értékesítettek a hitelintézetek három hónap alatt, ami mindössze 4,2 százalékos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Ebben egyébként leginkább a személyi kölcsönöknek lehet szerepük: azoknál ugyanis mind az árazási, mind az egyéb feltételek kedvező irányba változtak az elmúlt években, így már a legtöbb esetben vonzóbb alternatívát jelentenek az ingatlanfedezetes konstrukciókhoz képest.
Az erős nyári szezon tükrében pedig már szinte biztosra vehető az áttörés a lakossági hitelek piacán: vagyis ha nem történik váratlan és drasztikus fordulat, az új kihelyezések összege 2017-ben megközelítheti a válság előtti szintet.
