Ismét jó évet zártak tavaly a nyugdíjpénztárak. Néhány alacsony kockázatú portfóliót leszámítva minden önkéntes nyugdíjpénztári alap reálhozamot ért el, sőt a legjobban teljesítők két számjegyű pluszban zártak. 2017 a tőzsdék számára kiváló év volt, a magyarországi és a régiós piacok is szárnyaltak, és a fejlett piacokon is születtek rekordok. Ennek megfelelően a részvényeket magas arányban tartó portfóliók érték el a legmagasabb hozamokat. A lista élén az Allianz kockázatvállaló alapja áll, amely 15,45 százalékot emelkedett 2017-ben. A pénztár befektetési politikája szerint ez a portfólió 90 százaléknyi részvényt tartalmaz, ezek nagyobb része egyébként külföldi értékpapír. A magyar állampapírok aránya az alapban 10 százalék körül alakul.
Két számjegyű hozamot ért még el az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár Dinamikus és Növekedési portfóliója, a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Aktív és a Pannónia Növekedési alapja is. Mindegyikre jellemző, hogy magas arányban tart részvényeket, az OTP Dinamikus alapjában az Allianzéhoz hasonlóan 90 százaléknyi van, ezeket az alapokat egyébként általában a 30-as korosztálynak ajánlják az intézmények. A valamivel kevesebb részvényt tartó növekedési alapokat jellemzően a 35–45 éves tagoknak javasolják.
A pénztártagok legnagyobb része azonban nem ezekben az alapokban, hanem az úgynevezett kiegyensúlyozott portfóliókban tartja a pénzét. Aki nem választ portfóliót, azt ugyanis jellemzően ezekbe a 25–40 százaléknyi részvényt tartó portfóliókba sorolják be. Ezek az alapok is jól teljesítettek tavaly, kivétel nélkül reálhozamot érhettek el, hiszen az árfolyamuk 5,65–8,65 százalék között emelkedett. Ebben a kategóriában az ország valószínűleg legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztári alapjának számító OTP-s kiegyensúlyozott portfólió érte el a legmagasabb hozamot, 8,65 százalékosat, de ettől csak hajszálnyival maradt el a Honvéd nyugdíjpénztár alapjának a hozama, és 8 százalék fölött hozott a tagoknak az MKB-s kiegyensúlyozott alap is.
A kockázatkerülő ügyfelek már nem biztos, hogy maradéktalanul elégedettek. Az alacsony állampapírhozamok miatt a klasszikus portfóliók hozama jellemzően 3 százalék alatt alakult. Voltak persze kivételek, a Honvédnál ez az alap is csaknem 6 százalékot hozott. A válság után több pénztár is létrehozott olyan portfóliókat, amelyek még a klasszikus alapoknál is kevesebb kockázatot vállaltak. Ezek hozama a legtöbb esetben nagyon alacsony, sőt – a pénzpiaci alapokéhoz hasonlóan – egy-két esetben negatív lett tavaly.
Két számjegyű hozamok a magánkasszáknál
A magánnyugdíjpénztárak megmaradt tagjainak a többsége is elégedett lehet a tavalyi év után. Ezeknél a pénztáraknál az ügyfelek többségének a növekedési portfóliókban van a pénze, azok pedig egy kivételével két számjegyű hozamot értek el tavaly. Az élen a legnagyobb pénztár, a Horizont alapja áll 11,56 százalékos teljesítménnyel. A kiegyensúlyozott alapok 7,41–8,76 százalék közötti hozamot értek el, a legkisebb, klasszikus alapok 0,17–2,95 százalékot emelkedtek. Mindegyik portfóliókategóriában a piacvezető Horizont érte el a legmagasabb hozamot. | VG
