Üresen ér sokat az Est Media
Nagy a tétje az Est Media végkifejlethez közelítő csődeljárásának. A csődegyezség jogerőre emelkedése esetén ugyanis a társaság jelenlegi kötelezettségállománya megszűnik, ideértve a 2014-es 3,2 milliárd tőkeösszegű kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségállományt is. Így a tavaly június 30-i állapot szerinti mínusz 4,42 milliárd forint mértékű saját tőkéje pozitív tartományba, az előzetes számítások szerint 60 millió forint körüli értékre emelkedik, és eléri a felemelt, az előzetes számítások szerint mintegy 81,3 millió forintos jegyzett tőke kétharmadát, azaz helyreáll a saját tőke és a jegyzett tőke törvény által előírt aránya.
A társaság csődeljárás utáni jövőképéről szólva Balázs Csaba, az Est Media igazgatóságának volt elnöke, a társaság tisztség nélküli alkalmazottja azt mondta a Világgazdaságnak, hogy az üres cég legnagyobb értéke a tőzsdeképes infrastruktúra és a 3 ezer kisbefektető. Ráadásul a részvények 94,7 százaléka közkézhányad. Szerinte a kispapírok reneszánsza olyan helyzetet teremtett a pesti parketten, hogy egy bevezetett társaság önmagában is nagy értéket képvisel. Annál is inkább, mert tőzsdei bevezetéssel és részvénykibocsátással csak hosszú évek alatt és/vagy tetemes költségekkel lehet akár csak egy üres társaságot is kialakítani. A menedzsment arra számít, hogy a ráncba szedett Est Mediát hamar megtalálják a befektetők, hiszen a társaság kapitalizációja a mostani árazás mellett is 2-3 milliárd között mozog.
A kisrészvényesek elszántságát és a társaság melletti elkötelezettségét jól jellemzi a Balázs Csaba által felelevenített, anekdotaértékű történet a közelmúltból. Az elmúlt hetekben ugyanis a csődegyezség jogerőre emelkedésének egyik akadálya a NAV kifogása volt. A NAV még a csődegyezség megkötését megelőzően elmulasztott időben bejelenteni egy csaknem 68 millió forintos követelést. Így – a csődegyezség értelmében – annak érvényesítésére a csődeljárás sikeres lezárultát követően sincs módja. Legfeljebb egy későbbi, más által indított felszámolás során vehetné elő a NAV a követelését. Nos, a tétlen várakozás idején a kisrészvényesek felajánlották a menedzsmentnek, hogy ha ez segít, „összedobják” azt a 68 milliót, csak haladjon az ügy, hiszen a NAV-követelés összege eltörpül ahhoz képest, amit a befektetők nyerhetnek az egyezséggel. Egy ilyen befizetésnek nincs jogalapja, mégis gesztusértékű volt a felajánlás.
A szinte mindent elborító közkézhányad miatt a társaság eladása nem kerülhet szóba, ezért a menedzsment abban gondolkodik, hogy olyan befektetőt keres, aki feltőkésíti az Est Mediát. Optimista forgatókönyv esetén – tehát ha jogerőre emelkedne a csődegyezség – a tőkeemelések kora következhet a társaságnál. Ennek nyitánya a moratórium alá nem eső tartozások fedezetére kibocsátandó 11 millió 217,33 ezer forintnyi részvény lehet, továbbá a hitelezői igények 2,55 százalékát lefedő 30 622 857 forintnak megfelelő részvény kibocsátása.
A kurzus az elmúlt három hónapban 40 és 70 forint között mozgott. Tegnap a sáv alját tesztelte. Ami elképesztő teljesítmény az elkülönített részvények karanténjában, ahol az állampapírpiacon megszokott aukciós modellben lehet kereskedni. Pláne, hogy tavaly szeptemberben csak a hitelezői megállapodást követően húzták fel 15 forintról az árfolyamot a vásárlók.
