A Boeing szépen elhúzta a csíkot

Az erős negyedéves forgalmi és profitadatok, a feljavított eredményvárakozások ellenére gyengült az amerikai repülőgyártók részvényárfolyama. Kivéve a Boeingot, amelyen a szankciók sem fognak ki.

A Kína és Amerika között kibontakozó kereskedelmi és vámháború egyelőre nem látszik meg a Boeing teljesítményén. A világ legnagyobb repülőgépgyártója az elemzőket is meglepő első negyedéves számokat ért el, ezzel újabb két százalékkal megerősítve árfolyamát, amely az idén most 12 százalékos pluszban van, miközben a Dow Jones index 2,8 százalékos mínusznál tart. A repülőgépgyártó 2017 első három hónapjához képest 6,5 százalékkal, 23,4 milliárd dollárra növelte árbevételét, túllőve a 22,2 milliárdos piaci várakozásokon. Ezen belül a kereskedelmi repülők gyártásánál 5, a védelmi üzletágnál 13, míg a globális szolgáltatási üzletágnál 8 százalékos növekedést mértek. Üzemi eredménye 35 százalékkal 2,47 milliárd dollárra, egy részvényre eső nyeresége (EPS) pedig 68 százalékkal 3,64 dollárra ugrott, míg a Bloomberg elemzői konszenzusa leragadt 2,58 dollárnál. A negyedévben 211 gépre szóló új megrendelést vett fel, és 184-et szállított le, ami 9 százalékkal több a bázisidőszakénál. Ezzel együtt megrendelésállománya 5800 repülőgépre, listaáron számolva 468 milliárd dollárra nőtt. A menedzsment a kilátásokat is pozitívan ítéli meg, ezért az üzleti évre szóló EPS-várakozást a 13,80–14 dolláros sávból a 14,30–14,50 dolláros sávba helyezte át.

Robert Spingarn, a Credit Suisse elemzője emlékeztetett arra, hogy a Boeingot a kereskedelmi háború egyik legnagyobb áldozataként könyvelték el, amely egyfelől a kínai acél és alumínium alapanyagokra vonatkozó amerikai büntetővámot szenvedi meg, másfelől a Peking által a legnépszerűbb, 737-es modellcsaládra kirótt importvám versenyképesség-csökkentő hatásaival is szembesülnie kell. Ehhez képest a verbális vámcsata egyelőre csak a tőzsdei árfolyamot piszkálja meg, a cég fundamentumait nem tudja kikezdeni. Ráadásul a Boeing likviditása is bővült, készpénzállománya a másfélszeresére, 3,1 milliárd dollárra nőtt, mozgósítható tartalékai mindent egybevéve 9,9 milliárd dollárnál járnak. A cég számára inkább az erőltetett gyártási tempó fenntartása okozhat problémákat, főleg beszállítói oldalon.

A Boeing mellett a többi amerikai repülőgépgyártó is felszálló ágban van – ha nem is a tőzsdén. A védelmi ipar egyik meghatározó cégétől, a többi között harcászati és felderítő repülőket, drónokat is gyártó Northrop Grummantől 3,63 dolláros EPS-t és 6,58 milliárd dolláros első negyedéves bevételt vártak a Wall Streeten, ehhez képest 4,21 dolláros EPS-t és 6,70 milliárdos forgalmi adatot ért el, amivel meglepte az elemzőket. A Boeingnál annyival „gyengébb” a cég, hogy nem nyúlt hozzá az idei üzleti évre szóló bevételi várakozásokhoz, viszont az éves EPS értékét a 15–15,25 dolláros sávból a 15,40–15,65 dollárosba tette át. A bevételi terv és a készpénzállomány elmaradt feljavítását a nyitásban 2,6 százalékos eséssel büntették a részvényesek.

A kedden jelentő Lockheed Martin is mindenben felülmúlta a várakozásokat, forgalma 11,2-ről 11,6 milliárd dollárra, adózott eredménye 46 százalékkal 1,16 milliárd dollárra nőt. Az árfolyama mégis csaknem 10 százalékot zuhant, miután slágertermékei, az F–35-ösök átvételét leállította a Pentagon, mert az eddig leszállított 200 vadászbombázónál egy orvoslásra váró – és sok pénzbe kerülő – műszaki hibát találtak.

A Gulfstreamekről ismert, üzleti repülőket gyártó General Dynamics árfolyama csaknem 5 százalékkal gyengült a nyitásban, mivel hiába lett a becsült 2,47 helyett 2,65 dolláros az EPS, a vártnak megfelelő, ám csupán 1,3 százalékkal 7,54 milliárdra bővülő forgalom elkedvetlenítette a befektetőket, ahogy az is, hogy a megrendelésállomány de­cember vége óta 63-ról 62 milliárd dollárra csökkent, miközben a polgári repülők iránti étvágy épp gyors tempóban nő a világpiacon.