Négyből három lakáshitel fix kamatozású
Márciusban négy jelzáloghitelből hármat éven túli, fix kamatozású konstrukcióban helyeztek ki a bankok: az év harmadik hónapjában kihelyezett 59,8 milliárd forintból már 45,7 milliárd fix kamatozású volt a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint.
Emiatt történhetett meg, hogy miközben mind a változó kamatozású, mind a fix lakáshitelek kamatszintje csökkent, a 2018 márciusában a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója az összetételhatás miatt kismértékben – 6 bázisponttal, 4,42 százalékra – emelkedett. A bankok közötti verseny köszön vissza abban, hogy a változó kamatozású kölcsönök kamatai két hónapnyi emelkedés után ismét csökkentek, 3,06 százalékos átlagos kamattal juthattak hozzájuk az ügyfelek.
Ezen belül a legnagyobb mértékben – 5,65 százalékról 5,58 százalékra – a 10 éves vagy annál hosszabb kamatfixálású hitelek kamata esett, ami annak fényében kedvező, hogy ezen konstrukcióknál lényegében a hitel teljes élettartama alatt fix törlesztőrészlettel számolhat az ügyfél. Ezt támasztja alá az MNB kimutatása, amely szerint a márciusban kötött új lakáscélú hitelek kamatfixálásának átlagos hossza 64,7 hónap volt, míg csak az éven túl rögzített kamatozású hiteleket vizsgálva ez az érték 82,1 hónap.
Mindez azt jelenti, hogy a fix kamatozású hitelek versenyképesebbek, hiszen a változó kamatozású kölcsönök bankközi kamatszintjének (a leggyakoribb 3 havi BUBOR) jelenlegi 0,05 százalékos mértéke és a Budapesti Kamatswap Ügyletek (BIRS) 10 éves kamata (2,09 százalék) ma már magasabb, mint a fix és a változó kamatozású hitelek közötti kamatkülönbség. Összehasonlításképp az 5 éves BIRS 1,04 százalékon áll.
Maga a közel 60 milliárdos kihelyezés is rekord: márciusban ilyen összegben még nem helyeztek ki forintlakáshiteleket a bankok, a folyósított 59,8 milliárdos hitelmennyiség a mindenkori ötödik legmagasabb havi kihelyezés az MNB statisztikái szerint. Az első negyedévben kihelyezett 169,2 milliárd forint nagymértékben meghaladja az elmúlt év márciusának végéig az ügyfeleknek juttatott 125,2 milliárd forintot.
Csökken a betét a vállalati oldalon is
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek átlagos kamatlába az egymillió euró érték alatti kategóriában nőtt, míg egymillió euró felett csökkent. A vállalati forinthitelek szezonálisan igazított új szerződéses értéke egymillió euró alatt csekély mértékben csökkent, felette pedig emelkedett – itt 189,1 milliárd forintot helyeztek ki a bankok márciusban, ami 42,5 százalékkal magasabb érték, mint a februári, s a tavaly márciusi 160,8 milliárdos volument is nagymértékben felülmúlja. Az euróhitelek esetében a forintkölcsönökhöz hasonló tendencia volt megfigyelhető a vállalati hitelek terén – az egymillió euró érték alatti kategóriában kismértékben csökkent az új szerződések szezonálisan igazított értéke, míg egymillió euró felett itt is nagy növekedés volt tapasztalható – a februári 8,8 milliárdról 51,5 milliárdra nőtt a kihelyezett összeg. Az eltérés itt az, hogy a megugrás ellenére sem sikerült a piacnak elérnie a 2017. márciusi 59,2 milliárd forint értékű éven túli euróhitel-kihelyezést. A vállalati betétek állománya márciusban 22,6 milliárd forinttal 259,1 milliárd forintra nőtt, ám ez az érték még így is csak 46,7 százaléka annak az 551,6 milliárd forintnak, amelyet tavaly áprilisban bízott a vállalati szektor a pénzintézetekre. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
