Három és fél éves mélyponton a forint

Három és fél éves mélyponton járt tegnap a forint. A devizapiacon volt, hogy 323,33 forintot kértek egy euróért, amire 2015. január 15. óta nem volt példa. Az volt az a nap, amikor a svájci jegybank elengedte az euróval szembeni árfolyamgátat, aminek következtében rekordmélységbe került a forint nemcsak a frankkal, hanem az euróval szemben is, és 327 forintot kértek érte a piacokon. Azóta a hazai fizetőeszköz árfolyama az euró ellenében csak elvétve került a 320-as lélektani szint fölé, az utóbbi napokban azonban ez egyre gyakrabban előfordult. „A forint piaca már napok óta meglehetősen zajos. Az elmúlt egy hónapban is érezhető volt a szemléletváltozás a piacon, egyre többen úgy vélik, hogy szükség van a változtatásra. Tegnap Pleschinger Gyula monetáris tanácsi tag azt mondta, a laza monetáris politikai irányultság összhangban van az inflációs cél elérésével. Ez a nyilatkozat olaj volt a tűzre, ez lökte 323 fölé a kurzust” – mondta a Világgazdaságnak Ötvös Mihály, a CIB Bank szenior devizaüzlet-kötője.

Ahogy az Európai Központi Bankkal, úgy a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) összefüggésben is felmerült az elmúlt időszakban, hogy ha fenntartja a laza politikát, nem lesz eszköze a beavatkozásra egy esetleges gazdasági lassuláskor. Az MNB jövő kedden tart kamatdöntő ülést, de az alapkamathoz nagy valószínűség szerint nem nyúlnak. „A közlemény hangneme lehet piacmozgató hatású ebben az eleve a nyilatkozatok által vezérelt környezetben. Elképzelhető, hogy a jegybanki közlemény emlékezteti majd a piaci szereplőket arra, hogy az MNB az inflációs célkövetés politikáját folytatja, és az elmúlt hónapokban az árszínvonal emelkedése lassan közelített a célhoz. A közlemény, illetve a később publikálandó jegyzőkönyv tartalma további változékonyságot okozhat a kamat- és a forintpiacon. A gyorsabban gyengülő forinttal egyébként hamarabb, akár már 2019 közepén elérhető a 3 százalékos inflációs cél” – emelte ki Ötvös Mihály.

Ezt erősítette meg Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője is. „Jövő kedden dől majd el, hogy merre megy tovább az árfolyam. A fő kérdés, hogy az MNB mennyire tart ki a laza környezet fenntartása mellett. A kamatdöntés utáni közleményben már lehet hangsúlyeltolódás, de a kamatokhoz és swapeszközökhöz nem nyúlnak” – vélekedett a szakember, aki szerint már a tónusváltás is elég lehet ahhoz, hogy 320 alá menjen a kurzus. Lehet, hogy az MNB a jövő héten még csak időt akar nyeri, hiszen július végén is lesz egy kamatdöntő ülés. Ráadásul most abban is bízhatnak, hogy nyáron a piac amúgy is lecsillapodik egy kicsit. Közép- és hosszú távon Pálffy szerint visszatér a kurzus a 305–315-ös egyensúlyi sávba, nem zárható ki azonban az sem, hogy a következő napokban történelmi mélypontra süllyed a keresztárfolyam. Pesszimista a forinttal kapcsolatban a francia Société Générale, elemzésük szerint egy év múlva 333 forintba kerülhet egy euró.

A laza magyarországi monetáris politika azért is szúr szemet a befektetőknek, mert az elmúlt hetekben a nagy jegybankok már folyamatosan szigorítást jelentettek be. „Most a forint árfolyamát 70 százalékban hazai és csak 30 százalékban a nemzetközi folyamatok befolyásolják” – fűzte hozzá Ötvös Mihály. Az amerikai hozamemelkedések miatt kifelé áramlik a tőke a feltörekvő piacokról, ez sem tesz jót a forintnak, de az elmúlt hetek gyengülését alapvetően hazai okokkal lehet magyarázni. Az elmúlt egy hónapban 1,4 százalékkal gyengült a forint az euró­val szemben, miközben a cseh korona 0,3 százalékkal, a lengyel zloty pedig 0,7 százalékkal erősödött. A forint 2,1 százalékkal gyengült a a zlotyval szemben. „A piac irányváltást próbál kikényszeríteni az MNB-től, hiszen a tartósan 320 feletti árfolyam túl magas inflációhoz vezetne, ami nem célja a jegybanknak. A tízéves állampapír másodpiaci hozama 3,5 százalék körül van, ezt másfél hónapja senki sem gondolta volna – húzta alá Pálffy Gergely –, arra számítottak, hogy 3 százalék alatt megáll a hozamemelkedés.”