Matolcsy György: a pénzügyi innovációk felgyorsulása növeli a válság kockázatát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTíz éve elképesztő vihar söpört végig a pénzügyi életben, de ma is adósak vagyunk ennek okainak pontos feltárásával. Ez a könyv közelebb vihet a válaszokhoz – vélekedett az MNB elnöke. Rengeteg adattal dolgoztak a szerzők, enciklopédikus a visszatekintés, márpedig az adatok értékelése segíthet a legjobban bemutatni a tapasztalatokat, s így előremutatóan felhívni a figyelmet a jövő kihívásaira. Így újra a múltról szólva, a jövőnek szóló könyvet sikerült lettenniük a szerzőknek az asztalra – mondta Matolcsy György.
Minden egyes pénztörténeti korszakban, minden globális pénzügyi központban együtt van jelen az innováció és a válság. Minél erősebbek az innovációk, annál komolyabb a válság kockázata. Persze úgy is mutathatjuk, hogy a válság hozza az innovációt – mondta a jegybankelnök.
Ami biztos, hogy a világban mindig voltak pénzügyi központok Mezopotámia óta. Most Ázsiában van.
Az elmúlt 40 évben 10 évente változott a legnagyobb 10 bank sorrendje. Most a 10 legnagyobb bankból 4 kínai – hangsúlyozta Matolcsy György.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A pénz fontos, mert képes a technológiát és az információt is közvetíteni. Az MNB elnöke szerint – aki a közelmúltban a kínai pénzügyi csúcson volt jelen – elképesztő volt látni azt a pezsgést, amit a FinTech okozott Kínában. Ugyanakkor Matolcsy György arra is felhívta a figyelmet, hogy eltérő utat járnak be a pénzügyi terület szereplői és a szabályozók.
Európában először szabályozunk, utána jöhetnek az innovációk, Kínában úgy fest, pont fordítva tesznek
– húzta alá az elnök.
Senkit ne tévesszen meg, hogy ma, 10 évvel a válság után csak az innovációt látjuk. De a válság is itt van, kopogtat – figyelmeztetett az MNB elnöke. Matolcsy György szerint ugyanakkor ma jobbak az alapjaink, erősebb a szövetségi hálónk, ami védelmet jelenthet egy potenciális válság tüneteinek leküzdésében.
Nagy Márton, az MNB alelnöke a svájci népszavazás eredményére hívta fel a figyelmet, ahol a svájciak úgy döntöttek, hogy a bankrendszernek joga van pénzt teremteni. A régi megoldások már nem működnek, a tartalékráta-alapú klasszikus pénzügyi rendszer ma már a múlté. A jegybankok pénzt teremtenek és a bankok ezt multiplikálják, ugyanakkor így már 90 százalékban a bankoknál van a pénzteremtés.
A jegybankok ma már kevésbé a tartalékrátákkal, hanem a keretrendszerek szabályozásával, vagy épp az elszámolási feltételek meghatározásával, a szereplők felügyeletével igyekeznek a keretben tartani a pénzügyi rendszert.
Egy másik oldalról vizsgálva elmondhatjuk: maga a pénzteremtés prociklikusságot szül – hiszen a bankok prociklikusak. A kérdés az, hogy ennek mértéke mekkora, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy van egy káros nagyságrend. A prociklitalitás ilyen kilengéseit a pénzügyi stabilitás érdekében kell keretek közé szorítani, a hatásokat tompítani – erre eklatáns példa a Növekedési Hitelprogram volt – mondta Nagy Márton.
A jegybank alelnöke szerint a bankok a gazdaság érhálózatát adják. Ma a bankrendszer számára komoly kérdés, hogy viszonyul a digitalizációhoz, ami lényegében felgyorsítja majd a folyamatokat. A fontos az, hogy odafigyeljünk, hogy a bankrendszer ezen felgyorsított ütemben hogyan tudja ellátni gazdaság támogató szerepét – tette hozzá az MNB alelnöke.
Windisch László, a jegybank felügyeleti alelnöke szerint napjaink egyre nagyobb, gyorsabb változásai olyan kérdéseket vetnek fel, amely kérdésekre korábban nem is gondolt senki. Ugyanakkor a pénzügyi rendszer több ezer éves, a bankrendszer több száz éves történetének ismerete segíthet kikerülni a csapdákat. Persze az ember felejt, ez az egyik életrehívója időről-időre a válságoknak.
Windisch László szerint korábbi évek egyik fő tévedése az volt, hogy a bankrendszer, a banküzem, a pénzügyi közvetítés csak egy üzlet, amelynek egyetlen célja a tulajdonosok haszonszerzése. Pedig a pénzügyi közvetítés valójában közszolgáltatás, amelynek fő feladata a gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása. Ennek a feladatnak ellátásához szükség van az intézményrendszerre és fontos, hogy ezt a feladatot nyereségesen tudják ellátni a pénzügyi rendszer szereplői – ez prudenciális és stabilitási kérdés is. De a fő cél érdekében fontos a megfelelő összhang megteremtése. Ebben az összhangban van kiemelt szerepe a szabályozónak és a felügyeletnek. De nem elég a követő szabályozás, ezért
a múlt hibáinak kijavítását célzó felügyeleti rendszer helyett a jövőre koncentráló, megelőzésre építő felügyeletre van szükség. A kihívásokat lehetőséggé kell alakítani, ez a szabályozó és a piac szereplőinek együttes feladata – mondta Windisch László.
Komoly kihívás a FinTech-forradalom, ugyanakkor azt is látni kell, hogy csak a fejletlenebb piacokon tudtak vezető szerepre törni az új szereplők, azokban az államokban, ahol komolyabb a pénzügyi struktúra, ott ezeknek a vállalatoknak általában kiegészítő, kooperátori szerep jut a bankok mellett – emlékeztetett Fábián Gergely, az MNB igazgatója, aki ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy
ha a bankok nem áldoznak a fejlesztésekre, akkor ezeken a piacokon is kiszoríthatják őket ezek az innovatív, új cégek.
Fábián Gergely is Kínát idézte, ahol kiskereskedelmi forgalom felét már alternatív szolgáltatók, az olyan BigTech vállalatok biztosítják, mint az Alipay.
A pénzügyi rendszer a közelmúltig alapvetően a hitelezésen keresztül avatkozott be a gazdaságba – ez a jövőben is így lesz, ám a korábbiakhoz képest a fedezetek megváltoznak – hívta fel a figyelmet a másik szerző, Virág Barnabás. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a szolgáltatók számára a jövőben az információk jelentenek majd a legfőbb fedezet. A nagy kihívás, hogy az információkkal legjobban ellátott BigTech cégekkel fel tudják-e venni a versenyt az információk pénzügyi hasznosításában a bankok. Virág Barnabás szerint az információkra alapozott új pénzügyi rendszerben a jegybankok felelőssége a hitelesség fenntartása lesz.
