Divatos, de sokszor hasztalan a split

Sorra jelentik be a tőzsdei cégek részvényeik felaprózását, most a Konzum és a 4iG készül erre. A társaságok általában árfolyam-emelkedést és forgalomnövekedést várnak az akciótól, a hazai blue chipeknél, például az OTP 2002-es vagy a Richter 2013-as felaprózásakor ez meg is történt, de a kispapíroknál eddig vegyesen alakult a helyzet a darabolás után. Az FHB 2005-ben aprózta részvényeit, s a következő három hónapban 19,1 százalékkal emelkedett az árfolyama, amivel felülteljesítette a BUMIX index 16,5 százalékos emelkedését. A Pannergy részvényeit 2007-ben darabolták, és három hónappal később 0,1 százalékkal alacsonyabb szinten volt az árfolyama. Az Állami Nyomda árfolyama pedig 2008-ban a felaprózást követően 33,8 százalékkal esett, ám ezt az éppen kibontakozó válság számlájára írták.

„Biztos, hogy fontos az időzítés” – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Ezzel csak az a probléma, hogy mivel hónapokkal előbb bejelentik a splitet, igazi lutri eltalálni, hogy a tényleges darabolás idején milyen lesz a piaci hangulat. Varga szerint a split hatása elsősorban pszichológiai, esetleg önbeteljesítő jóslatként értelmezhető, ha mindenki arra számít, hogy emelkedni fog az árfolyam és növekszik a forgalom. Bár lehet amellett érvelni, hogy a darabolással a kisbefektetők felé fordul a társaság, s az olcsóbb részvények révén jobban diverzifikálható a befektetés, ám ez a hatás csak akkor érvényesül, ha jókor történik a split.

A tavaly szeptemberben nyolca­dolt Mol, a decemberben tizedelt Altera és a szintén decemberben nyolcadolt Alteo még azt a korábbi sommás tapasztalatot sem igazolta vissza, hogy legalább a blue chipeknek bejön a split. A Mol árfolyama a split hírére már a nyári hónapokban emelkedni kezdett. A felaprózás hatása viszont csak azon mérhető, hogy a tavaly májusi 625 forint osztalékot a szelvényvágás után „elfelejtette” kiárazni a piac. A lendület egészen tavaly novemberig tartott, aztán kifulladt a rali, s az árfolyam a darabolás előtti szintekre korrigált vissza. Lényegében az idei évet is a split alatti szinteken töltötte a kurzus. Igazán kiugró forgalmat tavaly és idén is csak az osztalékfizetések előtt és után ért el a Mol, de ennek nincs sok köze magához a splithez.

Az Altera árfolyama megötszöröződött a splitet megelőző három hónapban. A tizedelést követően, de­cember 18-án 528 forintról indult az új időszámítás, s már karácsony előtt 648 forintig lendült a kurzus, januárban viszont 540 forintig korrigált az árfolyam, majd újból felfelé indult, s egyenletes tempóban 800 forint közelébe emelkedett. A forgalmi adatokat tekintve, kiugró értékek sem a split előtt, sem azóta nem láthatók. A kurzus emelkedése inkább a Wallis fellépésével és a 3,4 milliárdos tőkeemeléssel hozható összefüggésbe.

Stabilan jól teljesítő, eleve is markáns emelkedő trendben érte a split tavaly mikuláskor az Alteót. Sokáig úgy tűnt, a kurzus tartósan elrugaszkodik a felaprózás előtti 690 forintos szintről. Ám több hónapos hiábavaló erőfeszítés után most nagyjából ugyanott tart. Tél végén még jó esély volt arra, hogy legalább a látványos forgalomnövekedés bekövetkezik, hiszen idén februárra esett az elmúlt egyéves időszak három legforgalmasabb kereskedési napja, azóta viszont tetszhalott lett a papír.