Szaporodnak a kételyek az OTP körül

Egyre többen aggódnak az OTP miatt. Az általános vélekedés szerint akvizíciók nélkül nem lesz képes számottevően növekedni, s egyre nehezebb újabb bankokat venni a régióban. Mindeközben akadnak olyan bankok, amelyek továbbra is inkább régiós leányaik eladásában gondolkodnak. Ezek között találunk nyugati és keleti szereplőket is. Eddig az OTP jó áron, tipikusan könyv szerinti érték alatt vagy a körül tudott akvirálni.

Sokan azt gondolják, hogy ez már kevésbé fog működni, sőt épp emiatt az OTP nem is igen fog tudni újabb eszközöket venni a régióban. Ráadásul az elmúlt éveket az is segítette, hogy a magas céltartalékok és az emelkedő ingatlanárak miatt általában olyan áron tudott kiszállni a „döglött” eszközökből, hogy azok még némi hasznot is hoztak a konyhára, így a céltartalék visszaírása is javított a képen.

Következésképp az idén várható ezerforintos egy részvényre jutó eredmény az elkövetkező években – akvizíciók nélkül – csak kis, 10 százalék alatti mértékben növekedhet az előrejelzés szerint. Mindezt annak ellenére várják az elemzők, hogy amúgy az alapüzlet, a hitelezés viszonylag szépen muzsikál.

A kölcsönök kihelyezésének üteme már jó ideje dinamikusan növekszik, s tavaly év közepe óta olyan mértéket öltött, hogy a visszafizetéseket is meghaladja, éspedig egyre növekvő mértékben. Tehát azt gondoljuk, hogy a részvényt, amely az előremutató eredmény szerint a szokásos 10-es P/E rátán forog, alapvetően jól árazták be, miközben a potenciális akvizíciók opciójából gyakorlatilag semmi sincs a mostani szinten beárazva.

Ám úgy véljük, hogy ezeknek is van értékük, hisz az OTP szinte minden régiós országban rendelkezik bankkal, így a felvásárlások során bizonyos esetekben jobb árat képes ajánlani, mint a versenytársak. A megveendő és a már meglévő bankok összeolvasztásával ugyanis akár jelentős szinergiákat is el tud érni, azaz neki értékesebb lehet egy-egy eszköz, mint az olyan kérőnek, aki nem rendelkezik operációval az adott országban.