Magyarországon egyelőre még nem látszik, hogy iparági szinten a jelzálog-hitelezésbe „belenyúlnak” azok a nagy, globális, magántőke alapú befektetési alapok, amelyek máshol már megjelentek a nagyhitelezési piacon, és vélhetően hamarosan nálunk is jelen lesznek – mondta el Gion Gábor.
Az államtitkár ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez kihívás a bankoknak, ezek az alapok új, nagyon tőkeerős versenytársak. Ugyanakkor „szabályozottságuk alacsonyabb, mint a bankoké”, alacsonyabb költségszinten dolgoznak, a befektetőket sokkal hatékonyabban összekapcsolják a számukra megfelelő projektekkel, ezzel „ki tudják árazni a bankokat a piacról”.
Fotó: Pénzügyminisztérium
Hozzátette: a kis technológiai cégek is kihívást jelentenek a bankrendszernek, ezek a fintechek, a digitális pénzügyi világ szereplői a tranzakciós piacra „mennek be”, de ezekre a bankrendszer fejlesztéseivel már egyrészt megtalálta a választ, másrészt pedig felvásárolja ezeket a fintecheket.
Ami sokkal veszélyesebb a bankoknak, az a nagy technológiai cégek belépése a piacra, főként a lakossági fizetési rendszerek piacára.
Ezen társaságoknak ugyancsak az a versenyelőnyük, hogy más szabályok alá esnek, másrészt pedig üzletpolitikailag nagyok kreatívak, agresszívak, mozgékonyabbak.
A bank ilyen szempontból lomhább – jegyezte meg Gion Gábor, hozzáfűzve: ezen online kereskedő cégek tőkeerősek, személyre szabottak, saját fogyasztóik viselkedését tökéletesen ismerik.
Fogalmazása szerint a gazdaságfejlesztést szem előtt tartva megnyugtató, hogy a bankpiac több szereplője is megértette és megválaszolja a változó környezet ezen kihívásait. A szabályozó versenysemleges környezetet kíván teremteni a meglévő és az újonnan piacra lépők számára, a fogyasztói tudatosság fejlesztése meghatározó aktuális feladat, amiben elismerést érdemel a bankszektor, a piaci szereplők aktivitása, hiszen segítik az ügyfelek megalapozott döntéseit.
