Részvényes marad a Molban a norvég állami alap

Az oslói kormány pénteki javaslata alapján az ezermilliárd dollárnyi befektetést kezelő norvég állami alap csökkenti olaj- és gázipari kitettségét, ám az egy évvel ezelőtti tervekkel ellentétben nem vonul ki a teljes szektorból – tudósított a pénzügyminisztérium közleménye alapján a Reuters. A javaslat legfontosabb, a magyar Molt is érintő része, hogy a vagyonkezelő csak a kutatást és kitermelést végző olaj- és gázcégek részvényeitől válik meg, ám továbbra is megtartja portfóliójában a szektor integrált vállalatait, amelyek finomítói és más feldolgozói tevékenységet is végeznek. Ezek közé tartozik a Mol is. Az integrált tevékenységet végző cégekre vonatkozó kitétel szerint az alap továbbra is résztulajdonos marad például a Royal Dutch Shellben vagy az ExxonMobilban, az előbbiben 2,5 százalék, az utóbbiban 0,95 százalék a részesedése. Az alap azért csökkentené kitettségét az ágazatban, hogy mérsékelje azt a kettős kockázatot, amely az olaj árfolyam-ingadozása miatt már amúgy is érinti a norvég gazdaságot. A vagyonkezelő portfóliójában az energiaszektor részesedése 5,9 százalék volt tavaly év végén, akkori értéke 37 milliárd dollár. Az alap a Molban december végén 0,21 százalékkal részesedett, a pakett akkori értéke 19 millió dollár volt, a 2013-as mennyiség kevesebb mint harmada. A norvégok Mol-részvényeinek mai értéke 5,6 milliárd forint, vagyis 19,9 millió dollár. A kormány javaslatáról a norvég parlament dönt, ha megszavazza, akkor 134 vállalat 7,5 milliárd dollár értékű részvényétől válik meg a vagyonkezelő. A Mollal kapcsolatos hír, hogy a leánycégei is pályáznak egy Bulgáriában tervezett, 2020 végén szolgálatba álló 484 kilométeres gázvezeték megépítésére. Az Oroszországból érkező gáz szállítására 1,4 milliárd euró értékű tendert írt ki a helyi hálózatüzemeltető, a Bulgartransgaz. A Törökországból jövő 15,75 milliárd köbméter éves szállítókapacitású csővezeték a szerb határig futna. Az orosz gáz a Török Áramlat ezen, északi elagázásán keresztül Ukrajnát megkerülve érkezhetne a régiónkba. A Mol 51 százalékos tulajdonában álló OT Industries fővállalkozó és az OT Industries-KVV kivitelező társaság alkotta konzorcium mellett az olasz Bonnati és a német Max Streicher, illetve a szaúdi Arkad Engineering & Construction és az olasz Arkad-ABB adott be közös ajánlatot.

„Ha a Mol cégei nyernének, az mind bevételben, mind EBITDA-ban jelentősen hozzájárulna a Mol teljesítményéhez. A tavalyi 19,05 milliárd dolláros bevételnek a nagyjából 1,6 milliárd dolláros projekt a 8 százaléka. A vezetéképítés EBITDA-marzsa a szektorban 10 százalék körüli, így a Molra jutó, nagyjából 80 millió dollár a tavalyi 2,82 milliárd dolláros EBITDA 3 százaléka. A két leánycég bevételei együtt 2017-ben 17 milliárd forintot tettek ki, s együtt 650 millió forintos veszteséget termeltek” – mondta lapunknak Bosnyák Zsolt, az Equilor elemzője.