Az amerikai adatok mutatják meg a gazdasági lassulás mértékét

M últ pénteken ismét, már harmadszor is elbukott a May-megállapodás a brit alsóházban, ami azt jelenti, hogy két hét maradt a meghosszabbított határidőig, április 12-ig, amikor megállapodás nélkül következhet be az elszakadás. A hét kérdése, hogy Theresa May meddig marad a pozíciójában, és sikerül-e a hét elején újra megrendezett indikatív szavazásokon a múlt hetinél jobb megoldást találni. A lehetőségek még mindig nyitottak, de egyre világosabb a brit fél számára is, hogy a tárgyalásokon egyértelműen az Európai Unió szabja meg a feltételeket.

A héten két fontos beszéd is elhangzik az Európai Központi Bank részéről: kedden Peter Praet a nem konvencionális monetáris lazításról és a pénzügyi instabilitásról, csütörtökön pedig Yves Mersch a gazdasági és pénzügyi kilátásokról mondja el a véleményét.

A makroadatok sorát egy fontos európai hír indítja a héten, a márciusi HICP inflációs adat érkezik hétfőn. A februári adat 1,5 százalékos év per év alapú árnövekedési ütemet mutatott, miközben a volatilis tételektől megtisztított maginfláció egy százalékra esett vissza. Annak ellenére, hogy a béremelkedés erős volt, az elmúlt másfél évben a maginfláció nem tudott ennél magasabbra emelkedni. Bár az elemzői konszenzus szerint 2019 során ez a mutató emelkedhet, a húsvéti ünnepek torzító hatása miatt – amelyet csak erősít, hogy a német idegenforgalmi csoportos utak módszertani számításai is lefelé változtak – tavasszal várhatóan még alacsony marad a maginfláció.

Az OTP elemzőinek várakozása szerint sem változott az európai inflációs kép márciusban. Csütörtökön érkezik az EKB kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve, amelyből megtudhatjuk, hogy az egyes tagok hogyan látták az eurózónát érintő kockázatokat. Mivel az EKB az előző kamatdöntő ülésen – némi meglepetésre – egy újabb célzott, likviditásbővítő program (TLTRO III.) mellett döntött, fontos lesz figyelni, hogy később esetleg más intézkedésekben is gondolkodik-e a jegybank. Módos Dániel, az OTP makroelemzőjének véleménye szerint a nagyobb gazdasági blokkok (Amerika, euróövezet, Kína) növekedése lassult 2018-ban, és ez várhatóan 2019-ben is folytatódik, az euróövezetben ráadásul nagyon alacsony az infláció. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az euró­övezeti bankok törékenyebbek amerikai társaiknál. Ráadásul annak következtében, hogy az EKB még most is lényegében ultralaza monetáris politikát folytat, további lazításra – a kötvényvásárlási program újraindításán kívül – meglehetősen korlátozottak a lehetőségei.

Az amerikai makronaptár kifejezetten zsúfolt. Hétfőn a kiskereskedelmi eladási adatokra figyel a piac,

a megközelítőleg 3 százalékos emelkedés az üzemanyagárakban és a megtorpanni látszó gépjárműeladások megnehezítik az előrejelzést. Az ISM feldolgozóipari BMI bizalmi indexe szintén hétfőn érkezik, a regionális adatok inkább vegyes eredményt valószínűsítenek. Az index az előző hónapokban a hirtelen visszaeséseivel okozott kisebb riadalmat a részvénypiacokon. A tartós cikkek rendelésállományában a Boeing-megrendelések leállítása miatt az elemzők többsége jelentős visszaesést vár. Februárban a vállalathoz csak öt megrendelés érkezett, szemben a januári negyvenhattal. Ezért ebben a hónapban különösen fontos lesz a repülőktől és védelmi kiadásoktól megtisztított mutató.

Februárban csalódást okozó amerikai munkaerőpiaci adatok érkeztek, mert a nem mezőgazdasági álláshelyek száma csupán 20 ezerrel bővült. Mivel ebben nagy szerepe volt az időjárásnak (a hidegben kevesebb az építkezés), ezért a most pénteki adat az előrejelzések szerint 175 ezer körül alakulhatott. Ez azonban még mindig elmarad a 2018-as, 220 ezer fős átlagos havi bővüléstől. A kockázatok ráadásul lefelé mutatnak, mivel a februári adatok tanúsága szerint a feldolgozóipari foglalkoztatottság bővülésének lassulása tovább folytatódott – írta Módos Dániel, az OTP makroelemzője.

A szakértő szerint amennyiben a foglalkoztatottságbővülés megvalósul, az továbbra is lefelé ható nyomást gyakorolna a munkanélküliségi rátára, így ennek emelkedése meglepetés lenne. A bérek emelkedése a várakozások szerint továbbra is 3,4 százalék körül alakulhat, de 2015 óta a trend felfelé mutat. Összességében a munkaerőpiac továbbra is erősnek tűnik, azonban már láthatók a lassulás jelei (például a feldolgozóiparban). Emiatt sem meglepő, hogy a Fed idénre nem tervez további kamatemelést, és úgy döntött, hogy idén ősztől leállítja mérlegének leépítését. Ráadásul egyelőre nincs előrelépés a kereskedelmi háborúban, és az euróövezet is tovább lassulhat 2018-hoz képest, ezért csökkenhet a munkapiac feszessége – tette hozzá a makroelemző.