Áramlik a pénz az európai menedékdevizába

A svájci jegybank még 2015 elején vezetett be negatív kamatszintet, hogy meggátolja a frank (más néven a swisse) erősödését, miután úgy döntött, hogy megszünteti a deviza irányított lebegtetését. A kezdeti hirtelen több mint 20 százalékos erősödést követően megnyugodtak a kedélyek. Azóta a dollár ellenében kisebb kiugrásokkal, de sikerült tartani a 0,94–1,02-os kereskedési sávot, ám a következő hónapokban a feszültség várhatóan fokozódik.

A kamatkörnyezet az elmúlt négy évben nem változott, 2018 volt az első év, amikor úgy látszott, hogy a közeljövőben az európai kamatszint ismét felfelé indulhat. A bizonytalan globális növekedés és a kereskedelmi aggodalmak által meghatározott nemzetközi helyzetben a svájci jegybanknak (SNB) az elmúlt időszakban nem volt más lehetősége, mint hogy másolja az Európai Központi Bank politikáját. Eközben a negatív kamatszint nemcsak Európában, hanem Svájcban is éreztetni kezdte káros hatásait a pénzügyi szektorra.

A banki eredményesség javítása érdekében az SNB már bevezetett egy speciális kamatszintet, amely bizonyos banki betéteket nem sújt negatív kamattal, így viszonylag kényelmesen tudja tartani a három hónapos Liborhoz kötött célt, amely most mínusz 0,75 százalékos „büntetés” a befektetők számára. A kockázatmentes kamatszint azonban még ennél is alacsonyabb, és az elemzői konszenzus szerint 2021-ig várhatóan ezen a szinten is marad. Az infláció a várakozás szerint 1,3 százalék környékén alakulhat 2020 végére, ami azt jelenti, hogy a pénzpiaci reálhozamok hamarosan mínusz 2 százalék alá buknak. Nem csak a mélyen negatív kötvényhozamokról van szó, a negatív ráták azokat is érintik, akik a viharok elől a hagyományos menedékdevizában kívánják a készpénzüket tartani, vagy lekötnék pár hónapra.

A frank vásárlói ezért alternatív befektetések felé fordultak, hogy a frankot ne kelljen kötvényben vagy más pénzpiaci eszközben parkoltatni, így a svájci ingatlanpiaci alapok és részvények, valamint az alacsony bétájú, magasabb osztalékhozamú részvények is vonzóvá váltak. A svájci részvényindex megingás nélkül halad felfelé tavaly december óta, 15 százalék feletti teljesítménnyel.

A jegybank továbbra is azt kommunikálja, hogy túlértékeltnek tartja a devizát. Az Erste elemzése szerint az SNB készen áll arra is, hogy bármikor beavatkozzon a devizapiacon, különösen azért, mert a globális kockázatoknál a lefelé mutató hatásokat tartja meghatározónak. A svájci frank esetében nemcsak a kereskedelmi háború keltette feszültség támaszt vételi érdeklődést, hanem a rendezetlen Brexit eshetősége is, ami az elmúlt tizenkét hónapban már negyedszer erősítette az 1,12-os szint közelébe a frankot az euró ellenében. Egyértelmű tehát, hogy az európai recessziós félelmek is elsősorban a frankot erősítik.

Jön a helvét kriptodeviza

A híresen konzervatív svájci pénzügyi rendszer sem tud ellenállni az innovációnak. A svájci SIX tőzsdecsoport hivatalosan is bejelentette, hogy olyan kriptodevizát fejleszt ki, amelynek mozgását egy az egyben a svájci frankhoz kötik. Itt kifejezetten nem arról van szó, hogy spekulációs célokra szabadon kereskedhető pénzügyi eszközt dolgoznának ki, hanem az úgynevezett stablecoin, a SIX digitális tőzsdetranzakció végrehajtását és gyorsítását szolgálja majd, felhasználva a blokklánc-technológiát. | VG