Nem váltott ki élénk árfolyam-reakciót a légitársaságok részvénypiacán annak a tanulmánynak a kiszivárogtatása, amely szerint az Európai Bizottság (EB) akár már jövőre eltörölné a kerozin adómentességét.
A EuroNews azt írta, hogy az EB 1000 liter kerozinra 330 eurónyi adót tervez kivetni. A kalkulációk szerint ez 10 százalékos jegyáremelkedést és 11 százalékos utasszámcsökkenést eredményezne, a forgalom visszaesésével pedig 11 százalékkal lenne kevesebb a szén-dioxid-kibocsátás.
A három nagy európai légitársaság, a Lufthansa, az IAG csoport és az Air France KLM árfolyama sem mozdult el látványosan, bár tegnap mindegyikük mínuszban járt. A fapadosok közül az EasyJet árfolyama csökkent, ám a magyar hátterű Wizz Air és az ír Ryanair kurzusa még emelkedett is. Az elmúlt időszakban problémákkal küszködő és egy év alatt 74 százalékos árfolyamzuhanást elszenvedő Norwegian Air Shuttle tegnapi 14 százalékos raliját egy felvásárlásról szóló spanyol lapinformáció okozta. Eszerint az IAG lenne az akviráló, de a cég nem kommentálta az értesülést.
„Ezer liter kerozin nagyjából 450 euróba kerül, az bevezetése 73 százalékkal növelné az üzemanyagköltségeket. Ez a fapados cégeket jobban érintené, hiszen költségeik nagyjából harmadát teszi ki az üzemanyag, míg a hagyományosoknál ez alacsonyabb, 20-25 százalék. Az utóbbiak utasai kevésbé árérzékenyek, így valószínűleg könnyebben elfogadnák az emelést” – mondta Boér Levente, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A szakértő szerint a Wizz Airnél népszerű hosszú hétvégi városlátogatások iránti kereslet csökkenhet, hiszen ennek az utazástípusnak az alternatívái, az autós vagy vonatos utak nem drágulnának. Akár az is előfordulhat, hogy a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások ritkábban látogatnának haza.
„A részvényárfolyamok a spekuláció hírére nem estek látványosan, ami azt jelenti, hogy a piac szerint kevéssé valószínű az adó bevezetése. A légitársaságok részvénypiaca alaphelyzetben is jóval volatilisabb, nem ritkák a lényegi hírek nélküli, akár 10-20 százalékos árfolyammozgások”– tette hozzá Boér Levente. „Egy ilyen adó bevezetése a Wizz Airnél 350-400 millió eurós pluszköltséget jelentene éves szinten, vagyis a teljes nyereség eltűnne, hiszen a Bloomberg konszenzusa szerint az idei pénzügyi évben 370 millió euró körül alakulhat a profit – mondta Bukta Gábor, a Concorde elemzője. – Nagyon sok társaságnál azonban nemcsak a profitot vinné el, hanem súlyos veszteségeket is okozna, hiszen nem tudni, hogy a cégek mennyi költséget tudnának áthárítani a fogyasztókra. Sokan csődbe kerülnének, és látványosan felgyorsulna a konszolidáció a szektorban.” A szakértő úgy véli, hogy a 135 európai légitársaság 80 százaléka is eltűnhetne néhány év alatt, és szinte a teljes piacot tíz-húsz társaság szerezhetné meg. „A Wizz Air egy ilyen folyamatból, mivel korszerű a gépparkja, még nyertesen is kikerülhet” – tette hozzá.
A Wizz Airnél annyit közöltek, hogy spekulációkat hagyományosan nem kommentálnak. Azt azonban kiemelték, hogy Európában ők üzemeltetik az egyik legfiatalabb, átlagosan alig négy és fél éves repülőgépflottát, ezért szén-dioxid-kibocsátásban és zajterhelésben is a legzöldebb európai légitársaságok egyikének számítanak. Ennek egyik bizonyítékának tekintik, hogy az elsőként Budapesten szolgálatba állított Airbus A321neo repülőgép zajkibocsátása 50 százalékkal kisebb a korábbi modellekénél, üzemanyag-fogyasztása 20 százalékkal, nitrogén-oxid-kibocsátása pedig csaknem 50 százalékkal alacsonyabb. A Wizz Air 256 ilyen repülőgépet rendelt a gyártótól.
