Szempont lett az óvatosság

Szabó Sándor, az SPB Befektetési Zrt. prémium banking igazgatója szerint sok nemzetközi nagyvállalat tőkehelyzete kisebb kockázatot jelent, mint egyes államoké. A különböző eszközosztályok relatív pozíciója megváltozott a válság során. A jelzáloghitel-piaci válság óta nem feltétlenül a hozam, sokkal inkább a kockázat az a meghatározó tényező, amely irányítja a befektetők döntéseit. Hagyományos megközelítésben a kötvények az állampapíroknál kockázatosabb, a részvényeknél biztonságosabb befektetések voltak. Mára az államkötvények kockázatának megítélése döntően országspecifikus: vannak továbbra is kockázatmentes kötvények, de gazdasági régiókon belül is kiéleződő különbségeket figyelhetünk meg.

Egy állampapír kockázatának megítéléséhez is ismerni kell a kibocsátó ország gazdasági teljesítményét, a monetáris és fiskális politikáját és a fizetési fegyelmét is. A befektetők számára különösen fontos, hogy szektoronként, földrajzilag is diverzifikált portfóliót építsenek.

A hazai piacot különösen stabil gazdasági háttér jellemzi, az SPB értékelése szerint a magyar vállalati kötvénypiac a kevés pozitív példa kifutása után mégis kiszáradt. Az elmúlt években hiányoztak a minősítések, a tőzsdei másodpiac és a kibocsátók is, itt az államkötvények kiszorító hatása jelentős volt. A piac konszolidációjára számít az SPB, ehhez az MNB Növekedési kötvényprogramja jó lehetőséget nyújt. A piaci sikertényezők közül Szabó legfontosabbnak a jól kiválasztott kibocsátó vállalatok körét, a kötvények transzparens árazását és a valós másodpiaci likviditást tartja.