Másodszor aprózzák fel a 4iG részvényeit

Háromnegyed év leforgása alatt két alkalommal is részvényfelaprózást hajtott, illetve hajt végre a 4iG, ilyenre még nem volt példa a Budapesti Értéktőzsde történetében. Az információtechnológiai társaság a részvény szerkezetét ezúttal ötödöléssel alakítja át, a törzsrészvények névértéke 100 forintról 20 forintra változik. A régi névértékű 4iG-papírokkal az utolsó kereskedési nap június

14-e, az ötödölt részvényekkel pedig június 17-én indul az üzletkötés. A split értéknapján, június 19-én minden egyes 100 forint névértékű 4iG-részvényért cserébe 5 darab 20 forint névértékű papírt írnak jóvá az ügyfeleknek. Tavaly a társaság papírjait 1:10 arányban aprózták fel: a tranzakciót megelőző hónapban még csak 220 millió forint volt a 4iG-papírok összforgalma, majd októberben a kereskedés volumene 8,2 milliárd forintra emelkedett, igaz, a részvényfelosztásnak kisebb lehetett a szerepe a megnövekedett befektetői aktivitásban. Hasonló tranzakcióról döntött a Budapesti Ingatlan (BIF) közgyűlése is, a 100 forint névértékű BIF-papírok kereskedését 10 forintos névértékűek váltják fel, június 13-i értéknappal. Hasonlóan a 4iG-hez, a BIF-részvény történetében is volt már részvényfelaprózás, igaz, ehhez régebbre kell visszalapozni a kereskedési adatokban, az 1:10 arányú felosztást 2007 szep­temberében hajtották végre. A blue chipek közül a Richter, a Mol és az OTP is határozott már a részvényei árfolyamának ilyen típusú korrigálásáról.

Rácz Balázs, az MKB Bank tőkepiaci elemzője a Világgazdaságnak elmondta, hogy a hazai tapasztalatok alapján kijelenthető: a magyarországi magánbefektetők az 500–5000 forint közötti árfolyamsávban tartózkodó részvényeket részesítik előnyben, ebben a tartományban kereskednek a legszívesebben, ez tekinthető a komfortzónájuknak. Fontos azonban hozzátenni, hogy a részvényaprózás semmiféle változást nem okoz a kibocsátó társaságok fundamentumaiban. Áttekintve a magyar tőzsdén végrehajtott spliteket, az látszik, hogy nem csupán a kis- és közepes kapitalizációjú kibocsátók, de – a Magyar Telekom kivételével – a blue chipek is éltek már a részvényfelaprózás eszközével. „Esetükben vélhetően az állt a háttérben, hogy a magánbefektetők számára is könnyebben kereskedhetővé kívánták tenni a részvényeik piacát” – mondta Rácz Balázs. Jó példa erre a Richter esete: 2013-ban döntöttek a tizedelésről, az intézkedés egyértelműen pozitív hatással volt a gyógyszergyártó papírjának forgalmára, és az árfolyamát is felfelé mozdította el. Az adatszolgáltatók a split után visszamenőlegesen korrigálják az adott részvény árfolyamát, így a technikai elemzéseket nem zavarja meg a részvények névértékének és darabszámának a módosítása. Érdekes az a pillanat, amikor a kibocsátók bejelentik, hogy részvénysplitre tesznek javaslatot a közgyűlésnek, jellemzően ez az az időszak, amikor árfolyam-emelkedésre kezdenek spekulálni egyes befektetők. „Ám a split pozitív hatása a részvényforgalomra a meglátásunk szerint inkább csak rövid távú” – fűzte hozzá az MKB Bank elemzője.