Többen vesznek fel új ingatlanra lakáshitelt

Érezhetően nőtt az év első négy hónapjában az új lakások vásárlására és építésére felvett lakáshitelek aránya az új kihelyezésekben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január és április között a kölcsönök 22 százalékát fordították új ingatlanokra, szemben az egy évvel korábbi 16,5 százalékkal. Ezen belül új ingatlanok vásárlására az összes lakáskölcsön 11,2 százalékát költötték a háztartások, építésre és bővítésre 10,8 százalék jutott. Ezek szerint 2019 első négy hónapjában 62,4 milliárd forintnyi lakáshitelt fordítottak új ingatlanok vásárlására vagy építésére az ügyfelek.

Az új lakások térnyerése mindenképpen örvendetes a friss lakossági ingatlanhitel-portfólióban, ám a használt lakások vásárlásának dominanciáját egyelőre semmi sem veszélyezteti a felhasználási célok között. Az MNB adatai azt mutatják, hogy még az idei év első harmadában is meghaladta a 71 százalékot az arányuk, igaz, már szabad szemmel is látható a csökkenés az egy évvel korábbi, csaknem 74 százalékhoz képest.

Az új lakások térnyerésének a lakáshitel-kihelyezéseknél több oka is lehet. Az egyik, hogy fokozatosan bővül a választék az új ingatlanokból: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első három hónapban az egy évvel korábbinál csaknem 8 százalékkal több, összesen 3661 új lakás épült. (Az épülő lakások 56 százaléka készült értékesítési céllal, 42 százalékuk saját használatra, míg bérbeadásra 2 százalék.) A másik, hogy az elérhető állami támogatási programok szintén ösztönzik az új lakások vásárlását, amelyeknek az ára egyébként már sok esetben alig vagy egyáltalán nem magasabb a használt lakóingatlanokénál.

Szembetűnő ugyanakkor, hogy a felújítás, korszerűsítés mint finanszírozási cél jelentősége egyre kisebb a lakáshiteleknél: idén az első négy hónapban már mindössze három százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 3,4 és a 2017 első négy hónapjában mért 3,7 százalékkal. A felújítási céllal felvett hitelek visszaszorulása egyértelműen a személyi kölcsönök térnyerésének lehet a következménye. A jellemzően legfeljebb néhány millió forintos költségvetésű beruházásokat ugyanis egyre inkább a néhány nap alatt hozzáférhető, elviselhető árú és – ami talán a legfontosabb – ingatlanfedezet bevonását nem igénylő személyihitel-konstrukciókkal oldja meg a lakosság. Nem véletlen, hogy a bankok beszámolói szerint a lakásfelújítás az egyik vezető felhasználási cél a személyi kölcsönöknél.

n Tizedével nőtt egy év alatt az állomány

A jegybank adatai szerint 2019 első négy hónapjában 284,4 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a háztartások, ami 19,5 százalékos növekedés 2018 azonos időszakához képest. A lakáshitelek állománya is stabilan emelkedik: április végén 3421,6 milliárd forintot ért el, 10,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. | VG