Az tagországai között csak Romániában, Görögországban, Lettországban és Lengyelországban volt alacsonyabb a bankkártyás visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya a 2010–18-as időszakban – derült ki a Magyar Nemzeti Bank Fizetési rendszer jelentés című kiadványából. A visszaélések aránya hazánkban nem éri el a forgalom 0,01 százalékát a kilencéves összevetésben, miközben az euróövezet aránya 0,03 százalék felett áll, a SEPA európai fizetési övezetben pedig 0,04 százalék.
Az elmúlt évben azonban a jegybanki statisztikák szerint jelentősen megugrottak a visszaélések hazánkban is: 2018-ban 66 037 esetben regisztráltak kártyacsalást a hazai pénzintézetek, ez kétharmadával több, mint a 2017. évi 39 355-ös esetszám. A visszaélésekben érintett összeg növekedése azonban elmaradt a csalások számának növekedésétől: az 1,712 milliárd forintos összeg csak 48 százalékos növekedést mutat. Eszerint az egy tranzakcióra jutó kár 29 322 forintról 25 936 forintra csökkent.
Az ember persze felkapja a fejét arra, hogy meghaladja az egymilliárd forintot a bankkártyás kár, ám ehhez fontos hozzátenni, hogy tavaly a teljes hazai bankkártyás forgalom 15 070 milliárd forint volt. Egymillió kártyás fizetésből nem egész hetven esetben merült fel visszaélés gyanúja, s minden plasztikokkal kifizetett egymillió forintból mindössze 113 forintot érintett csalás. A már idézett jegybanki jelentés arra is rámutat, hogy a bejelentett károknak csupán
8 százalékát, 91 millió forintot kellett a kártyabirtokosoknak állniuk, a hatályos szabályozás szerint ugyanis csak akkor viseli a kárt az ügyfél, ha bizonyíthatóan neki felróható súlyos gondatlanság okozta azt a helyzetet, amelyben a visszaélés megtörténhetett. Mindez azt jelenti, hogy egymillió forintnyi kártyás fizetés után a magyar plasztiktulajdonosokat mindössze 9 forint tényleges kár érte. A kár 53 százalékát a kártyakibocsátó bankok voltak kénytelenek lenyelni, 39 százaléka viszont a terminálokat üzemeltető kártyaelfogadó bankokat terhelte. Az elfogadói oldalon felmerült károkból a hazai kereskedőknek 109 millió forintot kellett megtérítenük – azokban az esetekben amikor a visszaélés bizonyíthatóan az ő tudatos vagy gondatlan közreműködésük következtében valósulhatott meg.
A jegybanki statisztikák igen pontosan mutatják a fő csalási tendenciákat. Miközben 2017-ben még a csalásban érintett tranzakciók 11,6 és a károk közel 16 százaléka kötődött hamisított kártyákhoz, addig tavaly az ilyen tranzakciók száma már nem érte el a visszaélések 5 százalékát, az ilyen ügyletekben megforduló pénzek pedig a károk 8,2 százalékát teszik ki. A legtöbb probléma egyértelműen az internetes vásárlásoknál történik: a 2017-es 30 567 eset után tavaly már 55 757 ilyen visszaélés történt. Ez a kibocsátói oldalon realizált bankkártyás károknak immár a 84,4 százalékát teszi ki, s hasonlóan 85 százalékos arányt mutat a csalásokban tavaly ezen a soron megjelenő 1,45 milliárd forintos kárösszeg is (2017-ben csak 871 millió volt a veszteség).
Aligha véletlen, hogy az európai szabályozók léptek, és épp az internetes fizetés biztonságosabbá tételét biztosítja majd a pénzforgalmi irányelv (PSD2) erős ügyfél-hitelesítésre (SCA) vonatkozó előírása, amely az ősztől kétfaktoros jóváhagyást ír elő a tranzakciók szempontjából. A hitelesítésben nem lesz elegendő a puszta jelszó (PIN-kód) megadása, hanem egy újabb azonosításra is szükség lesz a tranzakció elindításához. Ez a második azonosítás lehet egy, az ügyfél által birtokolt eszközre (például mobiltelefonra) küldött megerősítő kód vagy olyan biológiai információ, amelyhez szükség van az ügyfél jelenlétére – tipikusan ilyen lehet az ujjlenyomat-, az arc- vagy hangfelismerés. Magyarországon már több bank (Budapest Bank, Cetelem, CIB, Erste, K&H, OTP, UniCredit) alkalmazza az internetes vásárlásokat védő egyszer használatos kódküldéses, úgynevezett 3D Secure szolgáltatást, a mobilos fizetéseknél pedig több hitelintézet csak biológiai azonosítással engedi elindulni a fizetési folyamatot.
Japánnal egy cipőben
A Visa – mint a 2020-as tokiói olimpiai játékok fizetési technológiai partnere – csatlakozott a japán kormány Pénzmentes Japán elnevezésű kezdeményezéséhez, amelynek célja, hogy 2025-re 40 százalékra emeljék a digitális vásárlások számát az országban. Ez duplázást jelentene a jelenlegi állapotokhoz képest – meglepetésre Japán sem áll sokkal jobban az elektronikus fizetés terén: Magyarországon 2017-ben a kereskedelmi tranzakciók 12,6 százalékát bonyolították le bankkártyával. Dél-Koreában a tranzakciók aránya 90, Kínában 70, az Egyesült Államokban 60 százalékos.
