A leginkább keresett lakossági hitelkonstrukcióknál tovább estek az átlagos kamatok az augusztusig tartó egy év alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank adatai szerint a lakáshitelek szerződésekben rögzített, átlagos éves kamatlába 4,64 százalékot ért el augusztusban, ami minimálisan – 6 bázisponttal – magasabb az egy évvel korábbinál: az átlagkamat növekedése viszont egyértelműen a hosszabb kamatperiódusú, drágább kölcsönök túlsúlyba kerülésével magyarázható.
A lakáshiteleknél egyébként vegyesen mozogtak az átlagos ráták: a változó kamatozású kölcsönöknél gyakorlatilag változatlan szinten, 3,29 százalékon maradt éves alapon a jegybank által kiszámolt érték, miközben az egy és öt év közötti kamatfixálású kölcsönöknél 33 bázisponttal, 4,67 százalékra nőtt.
A most legnépszerűbb, öt és tíz év közötti, illetve tíz éven túli kamatrögzítésű hiteleknél viszont 47, illetve 26 bázisponttal csökkent az éves átlagár, így 4,65, illetve 4,88 százalékot tett ki. Ennek nyomán tovább zárult az olló a változó és a fix kamatozású lakáshitelek kamatainál: ha a legfeljebb egyéves és a tíz éven túli kamatperiódusú lakáshiteleket vesszük alapul, 2018 augusztusa óta 184-ről 159 bázispontra csökkent a különbség.
Figyelemre méltó emellett, hogy a tíz éven túl rögzített kamatú kölcsönök átlagára a nyárra stabilan 5 százalék alá kúszott, amire eddig nem akadt példa.
A babaváró konstrukció megjelenésével a fogyasztási hiteleknél drasztikusan – csaknem 5 százalékponttal – csökkent az augusztusig tartó egy évben az MNB által kimutatott átlagos ráta, és mindössze 6,54 százalékot tett ki. Ezen belül az áruvásárlási és egyéb hiteleknél – ahová az új támogatott konstrukciót is sorolják – 9,85-ról 4,46 százalékra esett az átlagkamat tizenkét hónap alatt.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
