Megmérgezi a vámvita a tőzsdéket

Kiss Mónika | Nagyot fordult a világ az amerikai részvénypiacon az elmúlt héten, a 43,1 százalékos valószínűségről 79,1 százalékra emelkedett a kereskedők szerint annak az esélye, hogy a Fed október végi kamatdöntő ülésén újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerül sor. A változást a vártnál gyengébb amerikai makroadatok mellett az is hajtotta, hogy Washington az európai frontot is megnyitotta a kereskedelmi háborúban.

A várt kamatcsökkentés mellett a repopiacon tapasztalt likviditáshiány enyhítésére is fogadnak most a befektetők, amelyet minden figyelmeztetés ellenére – miszerint ez a művelet kizárólag technikai lesz majd – sokan a mennyiségi lazítás újbóli bevezetéseként értelmeznek. A State Street Global Markets szenior stratégája, Marija Veitmane szerint a piac nagyon gyorsan visszatért a rossz hír a jó hír modellhez.

A következő hetekben a bizonytalan gazdasági környezet még jobban felerősítheti a tőzsdei ingadozást. Holnap a Fed szeptemberi kamatcsökkentő üléséről nyilvánosságra kerülő jegyzőkönyv vethet újabb hullámokat, csütörtökön a kínai delegáció folytatja a kereskedelmi tárgyalásokat Washingtonban, még az október 15-re halasztott újabb

5 százalékos vámtarifa-emelés előtt. A Reutersnek nyilatkozva Mark Haefele, a UBS vezető stratégája akár 15-20 százalékos globális részvénypiaci zuhanást is lehetségesnek tartott, ha a tárgyalások félbeszakadnának és az autóimportra vonatkozó fenyegetések valóra válnának. Hasonlóan negatívak az előjelek a last minute Brexit-tárgyalások körül, de a Donald Trump elnök alkotmányos elmozdításával, az im­peach­menttel kapcsolatos hírek is növelik a volatilitást.

Mások szerint rossz hírek eddig is voltak a piacon, az idei év mégis 16,1 százalékos emelkedést hozott az S&P 500 indexben, és a rövid távú piaci kiugrásokat nem érdemes napi szinten követni. A hosszabb távon befektetők értékeltségi mutatói közül sokan követik a CAPE vagy a Shiller-féle P/E rátát, amely az inflációt is figyelembe vevő, tízéves átlageredménnyel számoló P/E mutató az S&P 500-as indexben szereplő részvényekre. Történelmi átlaga 17-es érték körüli, most ennél magasabban, a 23-as érték felett tartózkodik, tehát elvileg alacsonyabb jövőbeli hozamokat jelez, de ez az elmúlt évtized legnagyobb részére is igaz volt.

Támogatja az emelkedést a tavalyihoz hasonlóan aktív akvizíciós és összeolvadási tevékenység, valamint az amerikai piacon idén immár 820 milliárd dollár értékben bejelentett részvény-visszavásárlási program. A nagy technológiai óriások, a FAANG-részvények (Facebook, Apple, Amazon, Netflix és Google) teljesítménye 2013 óta vitte az indexeket felfelé, sokan tekintenek ezért iránymutatóként ezekre a papírokra is. Idei teljesítményüket az Apple és a Facebook viszi a hátán majdnem 40 százalékos emelkedéssel, ezt az Amazon és a Google 15 százalék körüli nyeresége követi, egyedül a Netflix van mínuszban.