A Gucci, a Chloé és a Loewe divatmárkák súlyosan megkárosították a fogyasztókat – nem tették zsebre, amit cserébe kaptak az EU-tól
Az Európai Bizottság bírságot szabott ki a Gucci, a Chloé és a Loewe divatmárkákra az uniós versenyszabályok megsértése miatt, mivel a cégek összehangoltan rögzítették a viszonteladói árakat – írja a testület a keddi közleményében.
A bizottság vizsgálata feltárta, hogy a három divatház korlátozta a velük szerződésben álló, független kiskereskedők lehetőségét arra, hogy önállóan határozzák meg termékeik kiskereskedelmi árait mind online, mind fizikai üzleteikben. Az ilyen típusú versenykorlátozó gyakorlat árnövekedéshez és a fogyasztói választék csökkenéséhez vezet.
A kiszabott bírságok összege összesen több mint 157 millió euró, amelyet mindhárom esetben csökkentettek, mivel a cégek együttműködtek a bizottsággal a vizsgálat során.
- A Gucci 50 százalékos kedvezményt kapott, így a rá kirótt büntetés 119 674 000 euróra csökkent.
- A Chloé esetében 15 százalékos bírságmérséklést alkalmaztak, ami után a végösszeg 19 690 000 euró lett.
- A Loewe is szintén 50 százalékos csökkentésben részesült, így 18 009 000 eurót kell fizetnie.
Így korlátozta a versenyt a Gucci, a Chloé és a Loewe divatmárka
A Gucci, a Chloé és a Loewe székhelye sorrendben Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban található. Mindhárom vállalat a luxusdivatpiacon tevékenykedik: ruházati cikkek, bőráruk és különféle kiegészítők tervezésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak.
A bizottság vizsgálata megállapította, hogy e három cég úgynevezett viszonteladói árfenntartási (RPM) gyakorlatot folytatott:
- korlátozták kiskereskedőik – mind az online, mind a hagyományos üzletek – árazási szabadságát,
- előírták, hogy ne térjenek el az ajánlott fogyasztói áraktól,
- meghatározták a maximális engedményeket és a leárazási időszakokat,
- egyes esetekben pedig teljesen megtiltották a kedvezmények alkalmazását.
A Gucci, a Chloé és a Loewe arra törekedett, hogy kiskereskedőik ugyanazokat az árakat és értékesítési feltételeket alkalmazzák, mint amilyeneket saját boltjaikban és weboldalaikon érvényesítettek.
A szabályok betartását a cégek rendszeresen ellenőrizték, és a „renitens” viszonteladókkal szemben intézkedtek. A legtöbb kiskereskedő alkalmazkodott az előírásokhoz.
A divatcégek elvárásai megvonták a kiskereskedőktől az árképzési függetlenséget, csökkentették a köztük lévő versenyt, és egyben védték a márkák saját értékesítési csatornáit.
A Gucci emellett online értékesítési korlátozást is bevezetett adott termékvonal esetében, és megtiltotta a partnereinek, hogy azt interneten árusítsák.
A három vállalatnál a jogsértő gyakorlatok 2023 áprilisában értek véget, amikor az Európai Bizottság előzetes bejelentés nélkül razziázott az irodáikban.
A bizottság mostani határozataiban megállapította, hogy az említett magatartások az Európai Unió működéséről szóló szerződés (TFEU) 101. cikkét, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) 53. cikkét sértik, mivel ezek tiltják a kereskedelmet torzító és a versenyt korlátozó megállapodásokat.
A három cég egymástól függetlenül cselekedett, de az érintett időszakok részben átfedték egymást, és sok viszonteladó mindhárom márka termékeit is árulta.
Mindhárom cég elismerte a tényeket és a jogsértéseket.
Az Európai Bizottság döntésével üzenet a luxusdivatszektornak: az árfixálás és az értékesítési szabadság korlátozása súlyos versenyjogi következményekkel jár még a legnagyobb presztízsű márkák esetében is.
Kicsúfolták az uniós szankciókat: ottfelejtette magát az oroszoknál az olasz luxuscég – zseniális magyarázattal állt elő
A Brunello Cucinelli már három és fél éve próbálja elhagyni az orosz piacot, de valahogy nem sikerül túladnia a nyakán ragadt utolsó kasmírsálon. Az olasz luxuscég állítja, hogy betartja az uniós szankciókat, és elutasítja a vele szemben megfogalmazott vádakat. A befektetők az üzleti teljesítményt látva túlléptek a botrányon.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
