Alig élünk az adójóváírási lehetőséggel

N. L. N. | Még mindig alacsony a pénzügyi tudatosság a magyarok körében, jellemző, hogy sorsjegyre többet költenek, mint amennyit a nyugdíjas évekre való felkészülés érdekében spórolnak.

Az emberek továbbra sincsenek tisztában a jogaikkal és a lehetőségeikkel, alapfogalmak sem tiszták számukra, nem tudják például megkülönböztetni az adójóváírást és az adókedvezményt. Éves szinten adókedvezmény és -visszatérítés címén 1100 milliárd forint marad az embereknél, de ennek döntő része családi adókedvezmény, pénzügyi termékek után tavaly mindössze 30 milliárd forintnyi adó-visszatérítésre nyújtottak be igényt a polgárok, noha nagyságrendileg évi 2400 milliárd forintnyi személyi jövedelemadót fizetnek be – hangzott el az OVB háttérbeszélgetésén.

Szükség van a tanácsadásra. Az OVB felmérése szerint az emberek mindössze 11 százaléka ismerte az adó-visszatérítést nyújtó termékek teljes körét, s kevesebb mint harmaduk volt csak tisztában azzal, hogy vannak olyan termékek, amelyek után adójóváírás érvényesíthető.

Az emberek önállóan aligha fogják tömegesen növelni nyugdíj-megtakarításaikat – vélekednek a biztosításközvetítő vállalkozásnál. Ez azért különös, mert a felmérések azt mutatják, hogy más országokhoz képest a magyar polgárok az átlagosan nagyobb veszélynek érzik azt, hogy nem lesz elegendő a jövedelmük a nyugodt öregkorhoz, ám amikor tenniük kellene, nem lépnek. Európában a magyar nyugdíjas élen áll abban, hogy időskori jövedelmének több mint 90 százaléka valamilyen állami juttatásból származik, a megtakarítási rész elhanyagolható – az öngondoskodási célú tartalékok továbbra is csak a GDP 9 százalékát teszik ki itthon, a nyugat-európai szint 50 százalék körüli.

Tanácsadással sokat lehet segíteni – erre jó példa, hogy a 2014-től kínált nyugdíjbiztosításokból már 320 ezret tartanak nyilván, a szerződésekben kezelt vagyon meghaladta a 200 milliárd forintot, miközben a nyugdíjpénztárakba 26 év alatt 1400 milliárd forint gyűlt össze. Persze minden viszonylagos – utalt Póth Viktor üzletfejlesztési igazgató arra, hogy az öngondoskodási célú megtakarítások összegéhez képes jelentékeny az a 110 milliárd forint, amit honfitársaink egy-egy évben csak sorsjegyek vásárlására fordítanak.

A hazai piacon tavaly év végén 27 ezer tanácsadó volt regisztrálva, számuk a lakosságszámra vetítve alacsonyabb, mint Németországban, ahol a hazainál jóval kiépültebb az öngondoskodás, kevesebb embert kell meggyőzni, hogy előre takarékoskodjon időskori éveire.

Huszonhat év alatt

1400

milliárd forint gyűlt össze a magyar nyugdíjpénztárakban