T öbb mint ezermilliárd forinttal emelkedett a szeptember végéig tartó egy év alatt a vállalati hitelek állománya Magyarországon: 8326,1 milliárd forintot ért el, ami 13,7 százalékkal haladja meg a 2018 kilencedik hónapjában mért 7320,6 milliárdot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ekkora hitelállományra legutóbb 2009 tavaszán akadt példa a nem pénzügyi vállalatoknál.
Az egyes terméktípusoknál kissé eltérően alakult a növekedési ütem. A jegybank adatai szerint a folyószámlahitelek súlya valamelyest csökkent az elmúlt egy év alatt a céges kölcsönöknél, a bővülési ütem nem érte el a 10 százalékot, és a harmadik negyedév végére 1580 milliárd forintra hízott a kimutatott állomány. Az egyéb, éven belüli lejáratú hiteleknél viszont több mint 26 százalékos növekményt mért az MNB, 773,9 milliárd forintos összesített mennyiséggel. Az éven túli lejáratú hiteleknél az egy és öt év közötti futamidejűek állományának bővülése kissé elmaradt az átlagtól – 12,3 százalékot ért el –, ám az öt éven túli lejáratú, zömében beruházási hiteleknél már több mint 14 százalékos éves növekedést mutatott ki a jegybank, 3731,3 milliárd forintos állomány mellett.
A devizahitelek mennyisége 13 százalékkal ugrott meg a szeptemberig tartó tizenkét hónap alatt, így 3554,4 milliárd forintot tett ki: ennek megfelelően a részesedésük minimális mértékben – 42,9-ről 42,7 százalékra – apadt a teljes portfólión belül.
Ami az első három negyedévben megkötött új szerződéseket illeti, vegyesen alakultak a számok – legalábbis a legfeljebb egyéves kamatfixálású konstrukcióknál. A forinthiteleknél – a szezonálisan igazított adatok szerint – bő 25 százalékkal, 1310,6 milliárd forintra apadt az új – folyószámlahitelek nélküli – szerződések összege, ami az éven túli kamatfixálású hitelek szerepének erősödésével magyarázható.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
