Az MNB elérte célját az infláció stabilizálásával

A fogyasztóiár-index 2020 januárjáig főként az üzemanyagárak bázishatásainak és az élelmiszerárak növekedésének következtében emelkedik, majd fokozatos mérséklődést követően az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön megjelent legfrissebb Inflációs jelentése.

Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévéig a jelenlegi 3,6 százalékos szint közelében alakul, majd csökken, bár az MNB prognózisa szerint a jövő év átlagában 3,6 százalékos lesz, majd 2021-re csökken 3,1 százalékra.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Az elmúlt negyedévben az eurozónában a recessziós félelmek enyhültek, így a magyarországi inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak.

A GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben emelkedik a következő években. Az eurozónához történő felzárkózás továbbra is a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik.

A jelentésben az idei GDP-növekedési várakozását 4,5 százalékról 4,9 százalékra, a jövő évit 3,3 százalékról 3,7 százalékra emelte az MNB, 2021-ben és 2022-ben egyformán 3,5 százalékos növekedést vár.

A versenyszférában folytatódik a dinamikus bérnövekedés, ami az idén várható 11,3 százalék után 2020-ban is kétszámjegyű maradhat.

A fogyasztás bővülésének üteme az idén várható 4,9 százalékról jövőre 4,2 százalékra, a következő években 3,0-3,1 százalékra mérséklődik. A lakossági megtakarítási ráta tartósan magasan alakul, amit az új lakossági állampapír-konstrukció (MÁP+) is támogat.

A vállalatok beruházási tevékenysége a kedvező finanszírozási környezettel összhangban élénk marad. Az erős beruházási aktivitás rövid távon növeli az importot, hosszabb távon azonban az új termelési kapacitások kiépülése a hazai exportot és a potenciális kibocsátás emelkedését is támogatja.

Folytatódik a felzárkózás az eurozónához

A Samsung gyár építése jövőre 0,2 százalékpontot dobhat a GDP bővülésén.

A beérkező adatok, valamint a legutóbbi előrejelzések alapján a külkereskedelmi partnereknél csökkentek a recessziós kockázatok, ugyanakkor a tartósan visszafogott külső konjunktúra fennmaradása várható. Ennek ellenére az export a következő években dinamikusan, 5 százalékot meghaladó mértékben bővülhet, amit már az új kapacitások termelésének beindulása is egyre inkább támogat.

A Monetáris Tanács a decemberi Inflációs jelentésben két forgatókönyvet emelt ki. Az elhúzódó globális bizonytalanságok hatásai az alappályához képest alacsonyabb inflációs és visszafogottabb növekedési pályát hozhatnak. A magasabb bérnövekedéssel és dinamikus fogyasztásbővüléssel számoló alternatív pálya erőteljesebb gazdasági növekedéssel és az alappálya előrejelzésnél magasabb inflációval járhat.

A kiemelt forgatókönyvek mellett a Monetáris Tanács további egyéb prioritásként a versenyképességi reformok megvalósulását, valamint a nyersanyagárak (sertéshús, olaj) emelkedését valószínűsítő pályákat is tárgyalt.

A jegybank igazgatója kitért arra is, hogy a fogyasztás a jövedelmekkel arányosan nőhet, a fogyasztási hitelek a vártnál gyorsabban emelkednek, azonban a nettó megtakarítási ráta nem változik, mivel a bruttó megtakarítások is nőnek.

Rámutatott: a beruházások továbbra is kétszámjegyű bővülést mutathatnak, az új építésű lakások száma, átadása az idén tetőzhet. A beruházások bővüléséhez az idén mindhárom szektor hozzájárul, jövőre viszont az állami szektor fejlesztései mérséklődhetnek, amit viszont kompenzál majd a vállalati és lakossági szektor, a beruházási ráta 2023-ig 29-30 százalék között alakulhat, ebben világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményt mutat Magyarország.

A költségvetésben csökkenő hiánypálya alakul ki, emiatt a GDP-arányos adósságráta 60 százalék alá csökken 2022-re, a jegybank számításai szerint 58,5 százalékra.

Az ország külső finanszírozási képessége kiegyensúlyozott és pozitív marad, a GDP-hez mérten idén 1,8 százalék, jövőre 2,0 százalék, majd 2021-2022-ben is 1,8-1,8 százalék lesz – jelezte a jegybank igazgatója.