Nincs napirenden a Plusz kondícióinak a megváltoztatása, az új népszerű és eredményes – mondta a Világgazdaság kérdésére Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti országjelentésében tett megállapításainak egy része, legalábbis a MÁP Plusz vonatkozásában, módszertanilag több pontban vitatható Kurali szerint. Hozzáteszi: nehéz felmérni, hogy mekkora kereslet lenne a lakosság részéről évi 3 százalékos hozamért, ahogy azt az IMF sugallta. A MÁP Plusz kondícióinak április–májusi meghatározásakor az ÁKK olyan stratégiai célokat vett alapul, mint az adósságfinanszírozás diverzifikációja, a hazai befektetői és a forintarány növelése, valamint a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése. „Mindebben kiemelt szerep jut a pozitív reálkamatot fizető lakossági államkötvényeknek. A MÁP Plusz kondícióit ennek megfelelően úgy alakítottuk ki, hogy egyszerű és előnyös befektetést kínáljon a magyar családoknak. Az IMF azonban a jelek szerint ezeket a szempontokat nem vette figyelembe a javaslatok megfogalmazásakor” – jelezte Kurali Zoltán.
A tőkeáttételes kötvénypiaci spekulációt megfékezték
Problémásnak vélik az ÁKK-ban az IMF azon összevetését is, hogy a 4,95 százalékos MÁP Plusz EHM-e (egységesített értékpapírhozam-mutató) jóval magasabb az ötéves intézményi magyar államkötvények hozamszintjénél. Kurali Zoltán szerint, amennyiben a szeptember végéig értékesített 2100 milliárd és a mostanáig eladott csaknem 3000 milliárd forintnyi MÁP Plusz-kínálattal az intézményi piacon jelent volna meg a magyar állam, ha lett is volna kereslet ekkora mennyiségre, borítékolható, hogy jóval a piaci átlaghozam felett keltek volna el a kötvények. Így egy statikusnak vélt intézményi hozamszinthez való hasonlítás szakmailag nem megalapozott. Az ÁKK monitorozza, mennyi MÁP Plusz van a devizakülföldiek birtokában: az arány elenyésző. Ugyanakkor nem ellentétes a kibocsátó szándékával, hogy például minél több határon túli magyar vásároljon MÁP Pluszt, és a Magyarországon munkát vállaló külföldiek előtt is nyitott a lehetőség, hogy forintmegtakarításaikat így fialtassák. Az ÁKK októberben tiltotta meg, hogy a forgalmazó bankok hitel- és határidős ügyletek fedezeteként elfogadhassák a lakossági államkötvényeket. Kurali Zoltán szerint az intézkedés bevált, a tőkeáttételes spekulációt sikerült megfékezni. Azóta nem látnak aggasztó tendenciákat és nem kívánt derivatív ügyleteket sem.
Módszertani vita
Az IMF 41 milliárd, a Bloomberg az IMF-re hivatkozva 92 milliárd forintos extra költségvetési többletkiadást párosított a MÁP Pluszhoz, azonban az ÁKK szerint hibás lehet a módszertanuk, és nem is tartják szerencsésnek az államadósság-kezelés stratégiájával összhangban lévő kibocsátásokat pusztán költségoldalról elemezni, figyelmen kívül hagyva például a portfólióhatást és a likviditási vagy devizaárfolyam-kockázatok csökkentését. Az ÁKK-nál úgy érvelnek, hogy az IMF a bruttó kibocsátással vethette össze a költségeket, holott annak hozzávetőlegesen a fele amúgy is az intézményi hozamszintnél magasabb kamatozású lakossági államkötvények lejárta vagy eladása után keletkezett pénz újrabefektetése volt. „Ha mindenképp költségelemzést végzünk, annak a nettó növekmény alapul vételével látjuk inkább értelmét” – magyarázta az ÁKK első embere. Kurali Zoltán emlékeztetett: a magyar költségvetés kamatkiadásai idén várhatóan 86 milliárd forinttal csökkennek a tavalyihoz képest, azt állítani, hogy ez további 41 milliárd forinttal mérsékelhető lett volna, szakmailag megkérdőjelezhető. Nem reális az IMF javaslata az egy személyhez köthető felső vásárlási limitet illetően sem. Az ÁKK véleménye szerint a korlátozás több kárt és trükközést eredményezne, mint hasznot, így ezt a kérdést nem vizsgálják.
A Raiffeisen vezető elemzője nem ért egyet az IMF-fel
Összességében nem ért egyet a MÁP Plusz termék kondícióinak a megváltoztatására tett IMF-javaslatokkal Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője sem. A Világgazdaságnak elmondta: az persze nem zárható ki, hogy a kibocsátó kismértékben módosítja a későbbiekben a MÁP Plusz kamatfeltételeit, de ennek is csak akkor lehet realitása, ha a lakosság részéről töretlen marad a vásárlási kedv. Az IMF-közleményben lévő 3 százalékos évesített hozam azonban biztosan túl alacsony lenne, a 4–4,5 százalék közötti hozamszinten viszont vélhetően továbbra is keresettek maradnának az ilyen típusú befektetési termékek – mondta Török Zoltán. Az IMF másik javaslata is problémás: aligha korlátozható az egy személy által megvásárolt MÁP Plusz hitelpapírok mennyisége. Ennek oka a Raiffeisen szakértője szerint a magyar lakosság pénzügyi vagyonának szerkezetében keresendő: a megtakarítások nagy része kevesek kezében összpontosul, a magyarok többsége pedig egyáltalán nem rendelkezik pénzvagyonnal, vagy csak marginális mennyiséggel. A vezető elemző emlékeztetett: hónapok óta elemzések tárgya, hogy szükséges-e az állam részéről ilyen magas, csaknem 5 százalékos éves kamatot fizetni egyes lakossági megtakarítások után. Emlékeztetett: az ÁKK célja az új termék bevezetésével az volt, hogy megfordítsa a 2019 első felében tapasztalt keresletcsökkenést az állampapírpiaci termékekre. „Ez láthatóan sikerült, de 3 százalékos kamattal aligha fordult volna meg a trend” – mondta Török Zoltán. A MÁP Plusz több célt is szolgál: egyrészt csökkenti az államadósság-állományon belül a külföldiek arányát, másrészt „bevonzza” azt a pénzt, amelynek egy részét a lakosság fogyasztásra költené, vagy az ingatlanpiacon fektetné be. A Raiffeisennél úgy látják, ezek miatt sem valószínű a MÁP Plusz kondícióinak jelentős átalakítása a közeljövőben.
A valutaalap főbb megállapításai
• Néhány piaci szakértő véleménye szerint alacsonyabb, akár 3 százalékos éves hozammal is fenntartható a kereslet a MÁP Pluszra.
• A termék átlaghozama jóval magasabb az ötéves intézményi állampapírénál.
• A harmadik negyedévben 41 milliárd forint lehetett a költségvetés többletkiadása a MÁP Pluszhoz kapcsolódóan.
• Egyes külföldi magánszemélyek
euróban felvett hiteleiket forintra váltva és abból MÁP Pluszt vásárolva nem kívánt magas hozamot érhetnek el (arbitrázs).
• A magyar CDS-felár alapján olcsón lehetne eurókötvényeket piacra dobni.
• Pozitív, hogy a lakossági állampapírok átlagos lejárata 18-ról 30 hónapra nőtt.
• Potenciálisan nőhet a bankok finanszírozási költsége, drágább lehet a hitelezés.
• Nincs felső vásárlási limit személyenként.
