Kivárásra számítanak az MNB-től

Nagyot változott a hazai monetáris politikai helyzetkép az előző kamatdöntés óta. A régióban legalacsonyabb a magyar reálkamat, a forintra nehezedő leértékelődési nyomást erősítette a koronavírus miatti globális lassulás okozta aggodalom, ráadásul a januári inflációs adat – a várakozásokat meghaladó mértékben – 4,7 százalékra emelkedett, miközben az Magyar Nemzeti Bank (MNB) a decemberi inflációs jelentésében 4,3 százalékot várt. A forint gyors leértékelődését látva az MNB folyamatosan csökkentette az FX-swapok állományát az elmúlt hetekben, ami a bankközi likviditás csökkenésén keresztül a bankközi kamatok, a Bubor emelkedéséhez vezetett. Ráadásul Nagy Márton, az MNB alelnöke az inflációs adat közzététele után bejelentette, hogy a jegybank képes bármit megtenni azért, hogy a fogyasztói árindex a célsávon belülre (3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpont) kerüljön. Ugyanakkor, miután a 3 hónapos Bubor hozama az utóbbi hetekben 0,16 százalékról 0,6 százalékra emelkedett, a jegybank jelezte a piaci szereplőknek, hogy megítélése szerint a kamatemelkedés mértéke már túlzó.

A fentiek miatt a jövő heti monetáris politikai döntések – a swapaukciót és a kamatmeghatározó ülést követő közlemény – fokozott figyelmet érdemelnek – vélik az OTP Bank makrogazdasági elemzői. Bár az infláció a következő hónapokban – az előző évi élelmiszerár- és üzemanyagár-emelkedés miatti bázishatások kifutásával – várhatóan 4 százalék alá csökken, ám a forint leértékelődésével emelkedik annak a veszélye, hogy a magas inflációval együtt nőnek az inflációs várakozások, ez pedig tovább emelheti a maginflációt. Ha ez megtörténik, akkor a jegybanknak a jövőben nehezebb dolga lehet az infláció féken tartásában – írta kitekintésében Módos Dániel, a pénzintézet makrogazdasági elemzője.

„Egyelőre azonban azt gondoljuk, hogy miután az előző kamatdöntés óta a 3 hónapos Bubor mintegy 45 bázispontos emelkedésével megtörtént egy kisebbfajta kamatemelés, ezért a jegybank a mostani ülésen még kivárásra helyezkedik. Érdemes lesz figyelni arra, hogy a lejáró FX-swapokat megújítja-e a jegybank, illetve, hogy holnap tesz-e utalást a további szigorításra. Fontos mérföldkő a következő inflációs adat, valamint érdemes figyelni azokat a nemzetközi konjunktúraadatokat és bizalmi indexeket is, amelyek a COVID-19 vírus reálgazdasági hatásait tükrözhetik vissza. Ha emiatt romlik a nemzetközi környezet, akkor a jegybank mozgástere valamivel nagyobb lehet” – jelezte Módos Dániel. Előző, januári ülésén a monetáris tanács nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta áll a jelenlegi szinten.

A héten több fontos makroadat érkezik az Egyesült Államokból, amelyek alapján részben képet kaphatunk arról, hogy a COVID-19 kitörése miatti kínai keresletcsökkenés milyen mértékben éreztetheti a hatását az amerikai gazdaságban. A várakozások egyelőre meglehetősen pesszimisták, annak ellenére, hogy az első negyedévből eddig beérkezett adatok alapján az Atlanta Fed GDP-előrejelző modellje az első negyedévre 2,6 százalékos évesített negyedéves növekedést vár, ami alaposan ellentmondana annak a várakozásnak, hogy az amerikai gazdaság lassul 2020-ban. Pénteken közli a KSH a bruttó hazai termék (GDP) 2019. negyedik negyedévi részletes adatait. Az első becslés szerint 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a GDP az előző évihez képest, a negyedik negyedévben pedig 4,5 százalék volt a gazdasági növekedés a nyers GDP-adat szerint, és 4,6 százalék a szezonálisan, naptárhatással és más egyszeri hatásokkal kiigazított mutató szerint.