Árzuhanás követte a kudarcos OPEC-csúcsot
Gyakorlatilag összeomlott az olajár a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OEPC) hét végi csúcstanácskozásán kiéleződött szaúdi–orosz érdekellentét nyomán. A texasi WTI alaptípus jegyzése 10,1 százalékkal 41,3 dollárra, míg az északi-tengeri Brenté 9,4 százalékkal, hordónként 45,3 dollárra zuhant, ami az autósoknak jó hír, viszont a termelőknek – ha minden így folytatódik – valódi sorscsapással ér fel. Az OPEC 14 tagállama és az olajkartellen kívüli tíz szövetséges ország, köztük Oroszország, kiásta a csatabárdot. A kartell csütörtökön ultimátumszerűen megfogalmazott, napi 1,5 millió hordós termelés-visszafogásáról szóló javaslata láttán borítékolható volt, hogy Oroszországnak erős fenntartásai lesznek, s ez hatványozottan be is igazolódott. A kartellre egymillió, az oroszokra és társaikra félmillió hordós újabb csökkentés hárult volna, amit a Reuters értesülései szerint Moszkva azzal vert vissza, hogy túl korai lenne megmondani, milyen hatása lehet a globálisan terjedő koronavírus-járványnak az energiakeresletre, emiatt sem támogatják az OPEC drasztikus kvótacsökkentési tervét. Mi több, Alekszandr Novak orosz energiaminiszter kijelentette, hogy Oroszország csak a már érvényben lévő és március végén lejáró vállalásairól hajlandó tárgyalni, és nyomatékosította: „Ez az álláspont nem fog változni.” Az oroszokkal rendszeresen együtt szavazó Kazahsztán sem támogatja az újabb mérséklést, mert nem hiszik, hogy ez hatékony eszköz lenne az árak stabilizálására.
A hó végéig a kartell és eddigi szövetségesei napi 2,1 millió hordóval csökkentik termelésüket, de hogy azután mi lesz, az egyelőre megjósolhatatlan. Kommunikációs fronton megy az adok-kapok, s ha mindkét érintett állja a szavát, akkor áprilisban az összes vállalás kifut, és mindenki megy tovább a maga útján, hatalmas feszültségeket keltve a stabilizációra szoruló piacon. A szaúdi állami olajvállalat, az Aramco máris bejelentette, hogy áprilistól napi 10 millió hordó fölé növeli kőolajtermelését. Ez szakértők szerint konkrét hadüzenettel ér fel. A tavaly decemberben a rijádi tőzsdén 35 riálon debütáló cég árfolyama az OPEC-csúcs után 6,7 százalékkal, 30,8 riálra zuhant. Nem járt sokkal jobban a Lukoil, amelynek kurzusa 4,6 százalékkal esett Moszkvában.
Vlagyimir Putyin mindenesetre még nyugodt, az orosz elnök március elején az 50 dollárnál járó Brent kapcsán úgy nyilatkozott, hogy országa számára elfogadhatók az akkori olajárak. Hozzátette, hogy a 2020-as költségvetést 42 dolláros Brent-átlagárral tervezték, azaz a jelenlegi árszint sem okozna különösebb gondot az állam finanszírozásában. A rendszerben most csupán 3 dolláros tartalék van, de ez az árháború beindulásával könnyen felszívódhat.
