Fájni fog az OTP-nek a törlesztések felfüggesztése

Sárosi Viktor | A kormány által bejelentett, az év végéig érvényes hitel-visszafizetési moratórium az Erste elemzőinek számításai szerint mintegy 200 milliárd forint kamatkiesést okozhat az OTP-nek, ez részvényenként 750 forint. A tegnapi hírlevelükben jelezték, hogy a bankrendszer likviditásával nem lesz gond, azt a Magyar Nemzeti Bank várhatóan biztosítani fogja a jelzáloglevél-vásárlási programjának újraindításával.

A kalkulációk egyelőre csak az OTP Bankra, tehát a magyarországi tevékenységre vonatkoznak, a régió országai azonban követhetik a magyar példát (Szerbia már meg is tette), ami a magyar nagybank térségbeli jelenléte miatt lényeges. A régiós intézkedések mellett is számos kérdés maradt nyitott, az OTP kamatbevételeinek alakulása végső soron azon múlik, hogy a vállalati és lakossági adósai hány százalékának lesz idén törlesztési problémája.

Rossz hír a banknak, hogy a hiteltörlesztés felfüggesztése alatt, azaz az év végéig kieső kamatoktól is búcsút vehet. Noha a bankszövetség tegnapi közleményében még időben elhalasztott kamatbevételről írt, amelynek összege a magyar bankszektor egészére nézve 450 milliárd forint lehet, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón már úgy fogalmazott: a kormány nem fogja hagyni, hogy a bankok később tőkeként számolják el a kamatot. Hogy a bankoknak nehezebb lesz, azzal Gulyás Gergely egyetértett, de azt is elmondta, a pénzintézeteknek több százmilliárdos profitjuk volt az elmúlt években, most az a kérés, hogy a bankok is vállaljanak nagyobb részt a terhekből.

Az OTP anyabankjának teljes lakossági hitelállománya a negyedik negyedévben 2376 milliárd forint volt, a vállalati pedig 1506 milliárd forint. A KBC elemzői ennek alapján úgy számoltak, hogy 2020-ban negyedévente 70 milliárd forint körüli kamatbevételre számíthatna az OTP Bank, de a következő kilenc hónapban ez aligha teljesül a moratórium miatt (a hamarosan véget érő első negyedévet mindez kisebb mértékben érinti). A szakértők úgy vélik, a legrosszabb esetben a lakossági hitelkamatokból 60 milliárd forint, míg a vállalati üzletágban 28 milliárd forint lehet az év hátralévő részében a kiesés, összesen 320 forint az egy részvényre vetített negatív hatás. Az előzetes becslések szerint egyértelműen súlyos lehet a következménye a moratóriumnak, de több ezer forintos hatása vélhetően a részvény fair értékében nincs – írta a KBC. Az árfolyamból egyelőre nem kell kiárazni az osztalékot, a bank által tervezett 248 forintos részvényenkénti kifizetés azonban csúszhat. Az MNB tegnap arra szólította fel a bankokat, hogy szeptember végéig ne történjen osztalék-jóváhagyás vagy -kifizetés.