Heteken belül új akvizíciókról adhat hírt a 4iG

Optimista jövőképet vázolt rövid és középtávú célkitűzésében a 4iG menedzsmentje, heteken belül új akvizíciókat jelenthet be a társaság, a tavalyi eredmények terhére osztalékot is fizet, a mértékéről az igazgatóság és a felügyelőbizottság előterjesztésére az áprilisban esedékes közgyűlésen döntenek. Az elemzőknek, intézményi befektetőknek tartott háttérbeszélgetésen Fekete Péter, a 4iG elnöki tanácsadója megerősítette: a menedzsment annak ellenére kitart a célja mellett, hogy a társaság a következő két évben a magyar informatikai piac első számú integrátori szereplőjévé váljon, hogy nem vásárolta fel a T-Systemset. A növekedést organikusan és kisebb szereplők akvizíciójával valósítanák meg. A 4iG ma a T-Systems után a második legnagyobb szerepelő a piacon, és miközben a méretkülönbség jelentős a két cég között, EBIDTA-soron a 4iG hasonló eredményre képes, mivel igen költséghatékony a működése.

Linczényi Aladin igazgatósági tag, általános vezérigazgató-helyettes, Farkas Péter műszaki vezérigazgató-helyettes és Thurzó Csaba gazdasági és operatív vezérigazgató-helyettes a társaság jövőjéről egybehangzóan állították, hogy idén is rendkívüli évre számítanak, hiszen már 23 milliárd forintot meghaladó szerződésállománnyal rendelkezik a cég, miközben tavaly ilyenkor még alig 11 milliárd forint volt ez az összeg. Az árbevétel növekedési üteme 20 százalék fölötti lesz 2020-ban és a következő években, két-három éves távlatban pedig átlagosan 8-10 százalékos EBITDA-marzzsal számol a menedzsment, azaz érdemben nem romlik a tavalyi 9,88 és a 2019 utolsó negyedévi 9,79 százalékhoz képest.

A prezentációban a vezetőség hangsúlyozta, hogy tavaly nem pusztán az eredmény javult látványosan, hanem megteremtődött a további bővülés alapja is. Noha a T-Systemsről lemondott a cég, közben felkészült hasonló akvizíciókra. Méretbeli korlát e területen nincs, noha nem ez az elsődleges szempont. A menedzsment már korábban azonosított néhány, elsősorban magyarországi akvizíciós célpontot, a következő egy-másfél évben erre a célra akár 45 milliárd forintot költhet a cég részben piaci, részben saját forrásból, nagyobb célpontok esetén kötvénykibocsátás vagy akár tőkeemelés sincs kizárva. Az akvizíciók mellett fontosak a partneri kapcsolatok is, hosszú távú partnerségre törekednek európai és tengerentúli társaságokkal. Az organikus növekedésben is nagy a potenciál, tekintve, hogy a társaság szolgáltatási portfóliója igen széles, így a már meglévő ügyfélbázison is sokat nőhet a cég. A társaság elsősorban a közepes vagy a nagyvállalatokra épít, de nem zárkózik el a kisebb ügyfelektől sem, hiszen a kisvállalatokban jelentős a növekedési potenciál.

A növekedést továbbra is a már korábban meghatározott nyomvonalon tervezi a társaság, az elsődleges területek a mesterséges intelligencia, a blockchain, a kiberbiztonság, a digitalizáció, a fintech, az ipar 4.0, a célszegmensek pedig a szállítás, a bank, az egészségügy, az agrárium és az energetika. A tavalyi 41,1 milliárd forintos bevétel 56 százaléka a hardver-, 17 százaléka pedig a szoftverértékesítésből származott, a cél, hogy fejlesztési és üzemeltetési üzletágak érdemben növeljék részesedésüket ezen a pénzügyi soron.

Stratégiailag a hazai piac marad a legfontosabb, amely a menedzsment konzervatív becslése alapján 2023-ig átlagosan 2 százalékkal nő évente elsősorban az állami megrendeléseknek köszönhetően. A társaság legfontosabb ügyfele továbbra is az állam, az innen származó bevétel aránya tavaly 62 százalék volt. A menedzsment optimista a jövőt illetően is, nem számít arra, hogy 2021-ben visszaesne az IT-re szánt büdzsé. A társaság pénzügyi helyzete stabil, a tőkeszerkezet egészséges, szignifikáns osztalék kifizetésére is van lehetőség. A menedzsment már dolgozik egy olyan hosszabb távon is fenntartható osztalékpolitikán, amely iránymutató lehet a befektetők számára.

A menedzsment ambiciózus terve, hogy 2021 végére a folyamatos szolgáltatásból származó bevételek már fedezzék a fix költségeket, közben a dolgozói létszám nagyjából ezerre emelkedne. Tavaly az egyszeri szolgáltatásokból származott a teljes bevétel 90 százaléka.