Váratlan támasz a forintnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre többen idézik 2008-at az elmúlt hét részvénypiaci zuhanását látva, a forint mégis – egy 340 feletti kilengéstől eltekintve – kifejezetten jól megállta a helyét a gyorsan gyengülő feltörekvő devizák között.
A magyarázatot kereső egyik leggyakoribb érvelés, hogy a forint erősödése leginkább a carry trade pozíciók zárásának következménye. Ahogy az elmúlt években a magyar jegybanki alapkamat csökkent, úgy változott meg a forint státusza a nemzetközi devizapiacon: a korábbi carry devizából funding currency, azaz finanszírozó deviza lett. Ez azt jelenti, hogy amíg a kockázatvállalási kedv nagy volt, a tőkepiaci szereplők gyengülő pályán mozgó forintban vettek fel olcsónak mondható hitelt, és ebből finanszírozták például mexikói vagy török állampapír-vásárlásaikat, ahol jóval magasabb a hozamszint. A trade lezárásakor most minden fordítva történik: a carry trade-ben felvásárolt állampapírok gyengülnek, a forint erősödik. Így állhat elő az a helyzet, hogy viharos időkben erősödik egy feltörekvő piaci deviza, legalábbis addig, amíg tart a carryzárás hatása.
Mások – így Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is – úgy érvelnek, hogy a koronavírus terjedése által okozott piaci turbulenciák és növekedési aggodalmak hatására a piacok újra kamatcsökkentést áraznak mind az EKB, mind a Fed részéről. Így véleménye szerint a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, illetve fokozatos szigorítása várhatóan elégséges lesz a forint középtávú erősödéséhez. Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a koronavírus miatti zord befektetői hangulatban két erővel küzd a forint. Rövid távon szerinte is erősödhet a hazai deviza. „A másik oldalról, hosszabb távon továbbra is a gyengülésnek van nagyobb tere. Magyarország a BBB-s osztályzatával a befektetésre ajánlott skála gyengébbik oldalán áll, plusz az infláció januárban bőven a várakozások feletti szintre, 4,7 százalékra gyorsult. Mindezek kedvezőtlen tényezők, ha a koronavírus miatti borús hangulat tartós marad. Ráadásul tovább pörgetheti az inflációt a járványtól való félelem okozta termeléskiesés és keresletbővülés” – teszi hozzá Hajósi. Szerinte, bár az MNB-nek nincs árfolyamcélja, a forintgyengülésnek gátat kell szabnia, mert az importált cikkek a süllyedő árfolyam miatt drágulhatnak, ez pedig további lökést adhat az inflációnak. A jegybank nagyobb forintgyengülésnél szigorítani fog, amivel várhatóan támaszt ad a forintnak.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője arra számít, hogy az első negyedévre megcélzott kiszorítandó likviditást, amely 300–500 milliárd forintra tehető, már a második negyedévre csökkenteni fogják. Erre a bejelentésre a következő, március 24-én esedékes kamatdöntő ülésen kerül majd sor, akkor megismerhetjük a friss inflációs jelentés keretszámait, és várhatóan sajtótájékoztatót tart az MNB. Az elemző szerint „nincs könnyű helyzetben a jegybank, hiszen egyrészt a felfelé mutató inflációs kockázatot növelő forintgyengülést, másrészt a bankközi kamatok túlzott emelkedését igyekszik fékezni, viszont a két folyamat egymással szemben áll”.
A Capital Economics elemzői nem számítanak arra, hogy a jegybank meghajol a piaci nyomás előtt, és jelentős szigorításba kezd. Szerintük a márciusi ülésen csak szimbolikus emelés jöhet a betéti rátában. Úgy érvelnek, hogy a múltbeli tapasztalatok is azt sugallják, hogy a piaci árazás változása nem módosítja a Magyar Nemzeti Bank stratégiáját, és a januári inflációs kiugrás a közeljövőben átmenetinek bizonyulhat. Az elemzőház az év végére 345 körüli euró-forint árfolyamot jelez.
