A garancia fontos válságkezelési eszköz
A múlt héten jelentették be, hogy rendkívüli garanciaprogramot indítanak a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésére. Mekkora segítség lehet ez a hazai vállalkozások számára?
Úgy gondolom, hogy nagy segítséget jelent a Garantiqa Krízis Garanciaprogramban elérhető kezességvállalás. Nemcsak azért, mert nagyon komoly összegről, 500 milliárd forintról van szó, hanem azért is, mert a korábbi maximum 80 százalék helyett ebben a programban már 90 százalékos állami garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz a vállalkozások az év végéig. A járvány negatív gazdasági hatásainak mértéke egyelőre még nehezen becsülhető, de az már jól látszik, hogy a Covid–19 vírus terjedésével összefüggő gazdasági folyamatok miatt számos vállalkozásnak, vállalatnak segítségre van szüksége a működőképessége megőrzéséhez, illetve visszaállításához. Az új garanciaprogrammal a vállalkozások likviditási problémáinak megoldásához, a hazai munkahelyek megőrzéséhez szeretnénk segítséget nyújtani, miközben a fejlesztések ösztönzése is fontos cél lehet.
A magas állami kezességvállalás jó hívószó, de van-e még, ami vonzóvá teheti a garanciaterméket a vállalkozások körében?
Két fontos momentumot emelnék ki ezzel kapcsolatban: egyrészt a széles körű igénybevételi lehetőséget, másrészt a kezességvállalás kiszélesítését. Ami az elsőt illeti: a program keretében nincs megkötés, a vállalatok folyószámlahiteleikhez, forgóeszköz- és beruházási hiteleikhez egyaránt igénybe vehetik a 90 százalékos mértékű állami garanciavállalást. Az is teljesen új elem, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett immár nagyvállalatok is bekapcsolódhatnak a programba, hiszen az egy adósnak nyújtott maximális kezességvállalás mértéke elérheti az ötmilliárd forintot.
A vállalkozások persze a költségekre
kíváncsiak...
A feltételek rendkívül kedvezők, aminek részben az az oka, hogy az Európai Bizottság március 19-én elfogadta a koronavírus gazdasági hatásainak kezelésére alkalmazható tagállami intézkedésekre vonatkozó átmeneti keretszabályt, ezzel megnyílt a lehetőség, hogy az állami garanciavállalást magasabb limitek mellett biztosíthassuk. Így a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében igénybe vett hitelek maximális összege nem haladhatja meg a vállalat által kifizetett éves bérköltség és bérjárulékok költségének kétszeresét, vagy a 2019-es árbevételük 25 százalékát. Ugyanakkor, indokolt esetben, a hiteligénylő kkv 18, míg a nagyvállalati partner esetében 12 hónapnyi likviditási igénynek megfelelő mértékű finanszírozás nyújtható a Garantiqa-garancia mellett. A díjakhoz állami díjtámogatás kapcsolódik: a hitelfelvevő által fizetendő éves díj a hitelösszegre vetítve a futamidőtől függően a kkv-k esetében 0,25 és 1 százalék között van – ez az a minimális mérték, amelynek alkalmazását az Európai Bizottság rendkívüli közleménye meghatározta. A nagyvállalatok által fizetendő díjak pedig a kkv-díjak kétszeresei.
Mit gondol, hogyan alakul a hazai vállalati szféra további sorsa, finanszírozása, mennyire lehetnek sikeresek a különböző adósmentő programok?
Egyelőre nehéz és talán nem is szerencsés jóslatokba bocsátkozni, de az biztos, hogy a hazai kkv-hitelezés meghatározó szereplőjeként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. minden olyan intézkedést megtesz, amit a szabályozói környezet lehetővé tesz, annak érdekében, hogy vállalati ügyfeleinket hatékonyan segíthessük gazdasági nehézségeik leküzdésében. Úgy látom, hogy az intézményi kezességvállalásnak ebben a kritikus időszakban még jelentősebb szerepe lehet a hazai vállalati szektor likviditásának, működésének, újraindításának biztosításában. Az már a járvány előtt is jól látszott, hogy a hazai kkv-szektor további fejlődésének egyik sarokpontja a finanszírozás kérdése. Itt kapcsolódtunk mi is a kormányzati stratégiai célokhoz, hiszen a garanciavállalás intézménye bizonyítottan jó és hatékony eszköz. Tény ugyanakkor, hogy a hazai kkv-szektor hitelpenetrációja lényegesen elmarad az Európai Unió átlagától, de még a V4-ekétől is. A járvány egyik rendkívüli következménye, hogy a likviditást kiszívja a vállalati szektorból, így minden olyan program, amely az egyensúly helyreállítását szolgálja, sokat segíthet. A pénzügyi közvetítő rendszer fő feladata most mindenekelőtt az, hogy a lehető legtöbbet segítsen a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében. Ezt szolgálja a Magyar Nemzeti Bank által indított 1500 milliárd forintos NHP Hajrá! program, és az MFB csoport által bejelentett, szintén 1500 milliárdos finanszírozási csomag is, benne a mi Krízis Garanciaprogramunkkal. Az intézmények előtti nagy kihívás most az is, hogy ezeket a forrásokat a lehető legnagyobb hatékonysággal juttassák célba.
Meg tud ennek a kihívásnak felelni
a Garantiqa? Tud-e elég gyors, rugalmas,
ügyfélbarát lenni a jelen helyzetben?
Engedje meg, hogy kicsit messzebbről induljak a válasszal: 2018 volt fennállásunk legsikeresebb éve. Tavaly tovább növekedtünk: 2019 végére 41 ezer kkv-t segítettünk kezességvállalásunkkal, a szektorba áramló hitelek volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez az ütem meghaladta a kkv-szektor hitelállományának emelkedését – a fennálló hitelállomány alapján elmondhatjuk, hogy 2019-ben már minden ötödik kkv-hitelhez a Garantiqa kezességvállalása kapcsolódott. Enélkül ezek a vállalkozások egyáltalán nem vagy csak lényegesen rosszabb feltételekkel jutottak volna hitelhez. Erre nagyon büszkék vagyunk, mint ahogyan arra is, hogy az intézményi kezességvállalás nemzetgazdasági hatékonysága érdemben javult, hiszen 2019-ben egységnyi kezességvállalással nagyobb volumenű hitelnövekedést értünk el, mint bármikor korábban. A Garantiqa eddigi, 27 éves működése során 459 ezer szerződés keretében 6402 milliárd forint összegű hitelhez nyújtott kezességvállalást, a hazai garanciaszervezetek kezességvállalási aktivitása nemzetközi szinten is magas: a kezességvállalási portfólió GDP-hez viszonyított arányát vizsgálva Magyarország 2,22 százalékos értékkel a második helyen áll Európában. Mi tehát készen állunk!
