Fogcsigorgatva ragaszkodik egy ósdi szabályhoz az Európai Bizottság: az sem érdekli Brüsszelt, ha ez katasztrófához vezet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem hozott valódi fordulatot az uniós nitrátirányelv három éven át készített felülvizsgálata. Az Európai Bizottság szerint a több mint harmincéves szabályozás továbbra is alkalmas céljai elérésére, ezért elsősorban a tagállami végrehajtást kell javítani. A Bizottság július 15-én hozta nyilvánosságra a nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 1991-es elfogadása óta készült első átfogó vizsgálatát. A dokumentum a szabályozás eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, más uniós politikákkal való összhangját és hozzáadott értékét elemezte, miközben az egyszerűsítés lehetőségeit is kereste. A Bizottság végkövetkeztetése szerint az irányelv továbbra is szükséges, releváns és hatékony eszköz a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés visszaszorítására.
Az európai gazdálkodókat és mezőgazdasági szövetkezeteket képviselő Copa–Cogeca azonban élesen bírálta a megállapításokat. A szervezet szerint a Bizottság lényegében a jelenlegi szabályozás fenntartása mellett döntött, holott a műtrágyapiacon kialakult válság, a gazdálkodók növekvő költségei és az európai agrárium versenyképességi problémái alapvető újragondolást indokolnának.
A nitrátirányelv célja a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátszennyezés csökkentése és megelőzése. Előírja a tagállamok számára a vízminőség ellenőrzését, a mezőgazdaságból származó szennyezett vagy szennyezés kockázatának kitett vizekbe ömlő területek azonosítását, és cselekvési programok kidolgozását ezekre a területekre vonatkozóan.
Az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja a gazdák költségeit
A Copa–Cogeca legfontosabb kifogása, hogy az értékelés nem veszi kellően figyelembe az európai mezőgazdaságban 1991 óta végbement változásokat. Az Európai Unió jelentősen kibővült, átalakultak a termelési szerkezetek, szélsőségesebbé váltak az időjárási körülmények, fejlődtek a trágyakezelési és precíziós technológiák, valamint a tápanyagok visszanyerését lehetővé tevő eljárások.
Az érdekképviselet szerint a gazdálkodók ma már olyan gazdasági, éghajlati és geopolitikai környezetben termelnek, amely alapvetően különbözik az irányelv elfogadásakor fennálló helyzettől. A kötelezettségek teljesítése gyakran jelentős beruházást, tárolókapacitást, adminisztrációt és hosszú távú üzemi tervezést igényel, miközben a termelők bevételeit egyre nagyobb piaci ingadozások terhelik.
A Copa–Cogeca úgy látja, hogy a bizottsági vizsgálat nem mérte fel megfelelően a gazdaságokra háruló költségeket, a különböző termelési rendszerek eltérő adottságait, valamint az elmúlt évtizedekben egymásra rakódó környezetvédelmi, klíma- és agrárpolitikai előírások együttes hatását.
Brüsszel a rossz végrehajtást okolja
A Bizottság álláspontja szerint a megmaradt problémák elsődleges oka nem maga az irányelv, hanem annak hiányos vagy nem megfelelő tagállami végrehajtása. Az uniós szabályozás előírja a vizek állapotának ellenőrzését, a nitrátszennyezésnek kitett területek kijelölését és az ezekre vonatkozó cselekvési programok elkészítését. A tagállamok ugyanakkor saját talaj-, éghajlati és regionális adottságaikhoz igazíthatják az intézkedéseket.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai valóban azt mutatják, hogy az előrelépés megtorpant. Az uniós felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációja 2007 és 2023 között nem változott jelentősen: az érték 19,3 milligrammról 18,1 milligrammra csökkent literenként. A 2016–2019-es jelentési időszakban a mérőállomások 14,1 százalékán haladta meg a nitrátkoncentráció az 50 milligramm/literes határértéket.
A környezetvédelmi szervezetek ezért a szabályozás szigorúbb betartatását sürgetik. Az Európai Környezetvédelmi Iroda szerint az irányelv megfelelő végrehajtás esetén továbbra is költséghatékony eszköz, miközben a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés visszaszorításának társadalmi és környezeti haszna a végrehajtás költségeinek három-hétszerese lehet.
A műtrágyaválság miatt vártak volna nagyobb rugalmasságot
A Copa–Cogeca bírálata szorosan összefügg az európai műtrágyapiac helyzetével. A szervezet az elmúlt hónapokban többször figyelmeztetett arra, hogy a drága energia, a geopolitikai konfliktusok, az importkitettség és a karbonvám költségei együttesen súlyos versenyképességi problémát okozhatnak.
Az érdekképviselet számítása szerint a karbonvám, vagyis a CBAM már 2026-ban mintegy 820 millió eurós többletköltséget jelenthet az európai gazdálkodóknak a műtrágyákon keresztül. A Copa–Cogeca ezért elégtelennek tartotta az uniós válságtartalék 500 millió euróra emelését is, és azonnali könnyítéseket, nagyobb piaci átláthatóságot, valamint hosszabb távú ellátásbiztonsági intézkedéseket sürgetett.
A szervezet szerint ebben a helyzetben különösen fontos lenne, hogy az uniós szabályozás segítse a szerves tápanyagforrások, a feldolgozott állati trágya és a körforgásos megoldások szélesebb körű alkalmazását. Ezek csökkenthetnék a gazdaságok importált műtrágyáktól való függőségét, miközben megfelelő technológia és ellenőrzés mellett a környezetvédelmi célok is teljesíthetők lennének.
Copa-Cogeca: néhány célzott kivétel nem elegendő
A Bizottság februárban már elfogadott egy célzott módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok bizonyos, állati trágyából előállított feldolgozott tápanyagokat – az úgynevezett RENURE-termékeket – a korábbi trágyakorlát fölött is engedélyezzenek.
A szabályozás alapján megfelelő környezetvédelmi biztosítékok mellett meghaladható az állati eredetű trágyára vonatkozó, hektáronként és évente 170 kilogrammos nitrogénkorlát. A Bizottság szerint ezzel több műtrágya váltható ki, csökkenthetők a termelők költségei és erősíthető az unió stratégiai önállósága.
A Copa–Cogeca ugyanakkor ezt csak részleges megoldásnak tekinti. Álláspontja szerint nem elegendő néhány célzott kivétel bevezetése, ha az irányelv alapvető szerkezete nem alkalmazkodik az új tudományos eredményekhez, a precíziós kijuttatáshoz, a feldolgozott szerves trágyákhoz és a gazdaságok eltérő termelési körülményeihez.
Környezetvédők szerint nem a szabályokat kell lazítani
A vita másik oldalán álló környezetvédelmi szervezetek szerint viszont a vízminőségi adatok éppen azt bizonyítják, hogy nem az irányelv lazítására, hanem következetesebb végrehajtására van szükség.
Az Európai Környezetvédelmi Iroda arra figyelmeztetett, hogy az európai folyók, tavak, felszín alatti és parti vizek több mint harmadát kedvezőtlenül érinti a mezőgazdasági eredetű szennyezés. A szervezet attól tart, hogy a trágyakorlátok további enyhítése különösen az intenzív állattartó térségekben növelheti a nitrátterhelést.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szélesebb vízminőségi értékelése szerint az európai felszíni víztesteknek mindössze 37 százaléka ért el jó vagy kiváló ökológiai állapotot, míg jó kémiai állapotban csupán 29 százalékuk volt a 2015 és 2021 közötti jelentési időszakban. Ezeket az eredményeket ugyan nem kizárólag a mezőgazdasági nitrátterhelés okozza, de a diffúz agrárszennyezés továbbra is az egyik meghatározó kockázati tényező.
A tényleges döntések még csak most jönnek
A bizottsági értékelés egyelőre nem jelent jogszabály-módosítást, de kijelöli a következő időszak politikai irányát. Brüsszel az irányelv újranyitása helyett elsősorban az intelligensebb végrehajtást, az adminisztratív egyszerűsítést és a tagállami intézkedések javítását helyezné előtérbe.
A Copa–Cogeca ezért az értékelést csak az első lépésnek tekinti. A szervezet azt várja, hogy a következő végrehajtási párbeszéd és további vizsgálatok valódi egyszerűsítéshez, az innovatív tápanyag-gazdálkodási megoldások engedélyezéséhez és egy tudományos alapokon nyugvó, a gazdaságokban is alkalmazható szabályrendszerhez vezessenek.
Az érdekképviselet szerint különösen nehezen magyarázható, hogy miközben az Európai Unió a körforgásos gazdaságot, az állattenyésztés megerősítését és a műtrágyaimport csökkentését hirdeti, a nitrátirányelv felülvizsgálata nem hozott érdemi korszerűsítést. A gazdák képviselői ezért arra figyelmeztetnek: ha Brüsszel továbbra is változatlan keretek között próbálja kezelni az egyre összetettebb környezeti és gazdasági problémákat, annak végül nemcsak a termelők, hanem az európai élelmiszer-ellátás és a fogyasztók is megfizethetik az árát.
