Felértékelődik a biztonság és a stabilitás

Több ország fokozatosan lazítja a járvány miatt korábban bevezetett korlátozásokat. Már látszik a fény az alagút végén?

Már látni valamit, de az egy szembejövő autó fényszórója is lehet. Igaz, Kínában lassan kezd helyreállni a termelés, becslések szerint már 80 százalékos kapacitással működnek a gyárak. Csakhogy közben leállt a világ többi része is, és a járványból hamarabb felépülő országok nem tudnak hová exportálni. Nő a munkanélküliség, több ország a fizetésképtelenség határára került, a francia elnök pedig az Európai Unió összeomlását vizionálja, ha nem sikerül a válság költségeit szétteríteni az egész közösségen. Az Egyesült Államok és Európa is a gazdaság újraindításán dolgozik, de ennek még nagyon az elején járunk. Emellett nagy kérdés, hogy a járványnak lesz-e második hulláma.

Hogyan alakíthatja át a járvány a világgazdaságot?

Korábban rengeteget profitáltunk a globalizációból, ám a járvány egy csapásra felszínre hozta ennek a rendszernek a sérülékenységét is. A járvány várhatóan arra ösztönzi majd a világgazdasági szereplőket, hogy csökkentsék kitettségüket, és az ellátási láncaikat sokkal nagyobb mértékben diverzifikálják. A gyárak közelebb kerülhetnek a vevőikhez, akár visszatelepülhetnek a fejlettebb országokba is, ahol egyfajta újraiparosítás indulhat el. Ezzel középtávon csökkenhet a környezetet szennyező nemzetközi áruszállítás és az elavult gyárak működtetése is. Óvatosabbak leszünk, felértékelődik a biztonság és a stabilitás szerepe.

Elképzelhető-e a járványból hamarabb kilábaló országok, például Kína világgazdasági térnyerése a többiek rovására?

Mára annyira összefonódtak a szereplők, annyira komplex ellátási láncok jöttek létre, hogy a járványból hamarabb felgyógyuló országoknak igen kicsi az esélyük az erőviszonyok megváltoztatására a többi, még beteg ország rovására. Mindez nem zárja ki, hogy a tőkeerősebb cégek a válság alatt felvásárolják gyengébb versenytársaikat, vagy igen kedvező árfolyamon jussanak más cégek részvényeihez. Nyilván nem véletlen, hogy Németországhoz hasonlóan Lengyelország is célzott intézkedésekkel igyekszik megelőzni a hazai vállalatok külföldi felvásárlását. Az ilyen helyzet egyben lehetőség is arra, hogy a piaci szereplők újragondolják a stratégiájukat.

Mennyire veti vissza a világjárvány a magyar gazdaságot?

Magyarországnak különösen erős a nemzetközi kitettsége, ezért nagyon nehéz most pontos előrejelzéseket adni. Három lehetséges forgatókönyvet látunk. A legoptimistább szerint Magyarországon a második negyedévben válik kritikussá a helyzet, amit a harmadik negyedévtől egy felpattanás válthat fel. Ezzel 2020-ban 3,3 százalékkal csökkenhet a GDP, amit jövőre 6,3 százalékos növekedés követhet. Az idei munkanélküliség átlagosan 7 százalék körül alakulhat, a gazdaság helyreállása pedig több negyedévig tart. A második és harmadik forgatókönyv nem ennyire kedvező, mert ezekben lassabb kilábalással kalkuláltunk, és beleszámítottuk a járvány őszi kiújulásának a lehetőségét is. De akármilyen görbét ír is le a kilábalás, én változatlanul hiszek a munka erejében. Ha van munka, akkor van értékteremtés, van siker és jövő, új lehetőségek nyílnak meg, és helyreáll minden.

Elképzelhetőnek tartja, hogy egyes ágazatok hosszabb ideig nem térnek magukhoz?

A Takarékbank Elemző Központja hétről hétre végez aktuális makrogazdasági és iparági elemzéseket a magyar gazdaság helyzetéről. Ezekből az látszik, hogy a válság két legnagyobb vesztese a szállodaipar, valamint a szórakoztatás és vendéglátás lesz. Ez a két terület csaknem 7 százalékát adja a hazai GDP-nek, és közvetlenül mintegy 190 ezer embernek biztosít munkát. A szállodaiparban a külföldi és belföldi vendégkör teljesen eltűnt, ami nagyarányú leépítésekhez is vezethet, a vendéglátás és szórakoztatás terén tömeges csődök várhatók. Egy másik forgatókönyv szerint viszont gyorsabban helyreállhat a forgalom. Egy biztos: nyár idén is lesz, ami kimagaslóan erős időszak ezekben az iparágakban.

Hogy érintheti a válság a járműipart?

Kicsit kedvezőbb a kép a GDP csaknem 18 százalékát adó feldolgozóiparban, amelynek mintegy 30 százalékát teszi ki a járműgyártás. Itt súlyosabb sérülések történtek a termékláncban, az alapanyag-ellátásban, számos üzemben felfüggesztették a működést. Örömmel látjuk, hogy lassan újraindul a termelés a nagy autógyártóknál, de egyelőre nem várható a járvány előtti termelési szint elérése. Itt is az a kérdés, mekkora kereslet lesz az új autókra. Ha lesz kereslet, lesz gyártás és lesz munka is.

Mely ágazatok vészelhetik át könnyebben a válságot?

A járvány egyik nyertese az infokommunikációs szektor, jelentősen nőtt a digitális szolgáltatások és a telekommunikáció iránti igény, emelkedett a digitális megoldások, köztük a távmunka népszerűsége. Soha nem látott digitalizációs igények fogalmazódtak meg, és ma már az is digitalizál, aki korábban ódzkodott tőle. A GDP közel 6 százalékát adó mezőgazdaság és élelmiszeripar területén már vegyesebb a kép. Az exportlehetőségek korlátozottak, az import miatt a hazai piacon fokozódik a túlkínálat, ami lenyomja a termelői és fogyasztói árakat. A tavaszi szántóföldi munkák zavartalanul folynak, az őszi búza állapota még megfelelő, de az aszály egyre nagyobb területen okoz gondot. A marhahús és a tej iránti világpiaci kereslet érzékelhetően csökkent, a sertéshús keresletét és árait pedig a sertéspestis hatásai befolyásolják. A forintgyengülés begyűrűzik a külföldről származó alapanyagok és termékek árába, míg a primőr árukat a megváltozott vásárlási szokások sújtják. De a virágot sem veszik annyian, kevesebb a rendezvény, az összejövetel.

Mit hoz a válság a bankszektornak? Elképzelhetők-e olyan csődök, mint 2008-ban?

Nem számítok ilyesmire, a bankok ugyanis most sokkal jobb tőkehelyzetben vannak, mint 2008-ban. Ezzel együtt a válságnak óriási költséghatása lesz a bankok működésére. A pénzintézetek hármas szorításba kerültek: egyrészt meg kell küzdeniük egy tetemes bevételkieséssel, másrészt lépést kell tartaniuk a járvány miatt megugrott digitalizációs igényekkel, harmadrészt pedig versenyezniük kell a fintech cégekkel saját, hagyományos piacaik védelmében. Ez óriási költségteher, amely felgyorsítja a bankok hatékonyságnövelő és költségcsökkentő lépéseit. Emellett nagyobb technológiai fejlesztéseket tesz szükségessé, amit a kisebb bankok valószínűleg nem fognak tudni egyedül finanszírozni. Mindezek miatt néhány szétaprózott európai bankpiacon, így akár itthon is, felerősödhetnek a konszolidációs folyamatok. Kérdés az is, hogy mi lesz 2021-ben, a hiteltörlesztési moratórium lejárta után. Az MNB, a kormányzat, az MFB és a KAVOSZ célzott intézkedésekkel segíti a gazdaság működését. Munkánk tehát van, bár alaposan megváltoztak a banki munkavégzés formái is.

Hogyan változtak meg a járvány hatására a bankolási szokások?

A vírusveszély miatt az ügyfelek radikálisan lecsökkentették a hagyományos, személyes banki ügyintézést, fiókjaink egy részében alig látni ügyfeleket. Arra számítunk, hogy a járvány után tovább nő a digitális megoldások iránti igény, ami újabb és újabb technológiai fejlesztéseket tesz szükségessé. Ezért a működési költségek lefaragásában és a digitális fejlesztések megvalósításában fontos szerepet játszhat a bankinformatikai terület teljes vagy részleges kiszervezése, különösen a kis- és közepes bankoknál. A Takarékinfo Zrt. például egyszerre három hazai nagybank, a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank számára végezte el az azonnali fizetési rendszer bevezetését március 1-jével, így fajlagosan kevesebbe került, mintha külön-külön csináltuk volna. A projekt sikerességét mutatja, hogy a bevezetést követő egy hónap alatt a Takarékinfo által kiépített rendszeren futott az összes átutalás több mint 35 százaléka. Ilyen megoldások más bankoknál is működőképesek lehetnek.

Milyen évre számít a Takarék Csoport?

Kapunk majd hideget is, meleget is. Egyrészt óriási fegyvertény, hogy a korábbi kis takarékok országos egyesülését épp időben sikerült befejeznünk, mert most már egy tőkeerős, felkészült nagybankként nézhetünk szembe a válsággal. Nem volt könnyű feladat, csaknem 20 milliárd forintunkba került az elmúlt két évben. Idén egy új szakaszba léptünk, amely immár az üzleti növekedés megindításáról, a hatékonyság javításáról és a fenntarthatóan nyereséges működés kialakításáról szól. Most kell igazán képesnek lennünk a változásra, kellő odafigyeléssel és jó stratégiával kell válaszolnunk a kihívásokra. De látjuk, hogy a járvány miatt nem tudjuk határidőre megvalósítani minden célunkat, át kell dolgoznunk az üzleti stratégiánkat. Igazodnunk kell a gyökeresen megváltozott helyzethez, tovább kell növelnünk a hatékonyságunkat, és jelentősen csökkentenünk a költségeinket. Át kell például gondolnunk, mihez kezdjünk a járvány következtében elnéptelenedett fiókjainkkal és az ott dolgozó munkatársainkkal. Súlyos döntések előtt állunk, de ez az elmúlt négy-öt évben is így volt, és mára megtanultuk, hogy a jövőnk rajtunk és a munkánkon múlik.

Milyen szerepet tudnak vállalni

a válságkezelésben?

A Takarék Csoport kiemelkedő szerepet kíván betölteni a gazdaság működésének fenntartásában és újraindításában. Mi rendelkezünk az ország legnagyobb fiókhálózatával és második legnagyobb ATM-hálózatával, ezért ezek zavartalan és biztonságos működtetése kiemelt feladatunk még nagy erőfeszítések árán is. A kis települések pénzforgalmát biztosító, ATM-mel felszerelt Takarék-buszainkat felajánlottuk az operatív törzsnek. Egészségügyi óvintézkedéseket vezettünk be, új VideoBank szolgáltatást fejlesztettünk ki lakossági ügyfeleinknek. Haladéktalanul leállítottuk a törlesztőrészletek beszedését, és az elsők között léptünk piacra az új feltételeknek megfelelő személyi kölcsöneinkkel és az új központi hiteltermékekkel, például az NHP Hajrával. Vizsgáljuk az MFB Csoport most megjelent termékeit is, amelyek közvetítésében kiemelt a szerepünk az MFB Pontokon. Gyorsított eljárásban utaljuk ki a mezőgazdasági támogatások előfinanszírozására igényelt hiteleket, hogy támogassuk az ország biztonságos élelmiszer-ellátását. Emellett gazdaságélénkítő javaslatokat tettünk, hogy Magyarország a lehető legkisebb károkat szenvedje el a világjárvány miatt.