Nyugati példák alapján készül a KRESZ-szigorítására a kormány, de most mindenkit arra kérnek, hogy mondja el a véleményét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány társadalmi párbeszédet indít a közlekedésbiztonságról. Az online kérdőívben a közlekedők a készülő új KRESZ tervezete kapcsán nyilváníthatnak véleményt a gyorshajtás visszaszorításával, az utcai versenyzés elleni fellépéssel, az elektromos rollerek szabályozásáával és a közúti ellenőrzések fejlesztésvel összefüggésben is.
Több bírságot és büntetési tételt megemelne az új KRESZ-ben a kormány
Vitézy Dávid kifejtette, hogy indokolt lenne szigorúbban büntetni az utcai autóversenyzést, mint azokat a baleseteket, amelyek gondatlanságból következnek be. Hozzátette, hogy amennyiben valaki utcai versenyzés közben balesetet okoz, ezt súlyosbító körülményként kellene figyelembe venni.
Éppen ezért, mint mondta: a kormány közlekedésbiztonsági oldalán szereplő kérdések közül az egyik pont arra irányul, hogy önmagában az utcai versenyzéshez kapcsolódjanak-e szigorúbb jogkövetkezmények. A másik azt vizsgálja, hogy baleset okozása esetén a versenyzés ténye eredményezzen-e súlyosabb büntetést.
A tárcavezető tájékoztatása szerint részletesen megvizsgálták, milyen szigorításokra lenne lehetőség a kirívó gyorshajtás esetében. Példaként
- Ausztriát,
- Svájcot és
- Németországot
említette, ahol már alkalmaznak hasonló szabályokat. Ismertetése szerint felmerült, hogy ha valaki lakott területen például 120 kilométer per óránál, gyorsforgalmi úton pedig 200 kilométer per óránál nagyobb sebességgel közlekedik, akkor ezt már ne pusztán szabálysértésként, hanem büntetőjogi tényállásként kezeljék. Azt is jelezte, hogy ilyen esetekben akár szabadságvesztés is kiszabható lenne.
Jelenleg az ilyen jellegű büntetőjogi felelősség csak akkor merül fel, ha a gyorshajtó balesetet is okoz – mutatott rá a tárcavezető, megjegyezve:
a puszta száguldozás ma még szabálysértésnek számít.
Ezért szerinte érdemes megkérdezni a magyarokat arról, támogatnák-e ennek megváltoztatását, ahogyan az Ausztriában már működik.
Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy
a társadalmi egyeztetés részeként felvetették a jármű elkobzásának lehetőségét is.
Elmondása szerint ez olyan különösen súlyos közlekedési jogsértések esetén merülhetne fel, mint a kirívó gyorshajtás, a súlyosan ittas vezetés vagy a vasúti átjáró tilos jelzésének szándékos figyelmen kívül hagyása. Megjegyezte, hogy több európai országban már létezik ilyen jogkövetkezmény, amelyet kizárólag a legsúlyosabb esetekben alkalmaznak.
A védtelen közlekedőket óvnák a súlyosabb szankciókkal
Kiemelte, a kérdések célja annak felmérése, hogy a magyarok támogatnák-e az ilyen szigorításokat a szabályosan közlekedők életének és testi épségének védelme érdekében. Szerinte valamennyi javaslat azt szolgálja, hogy nagyobb biztonságban közlekedhessenek azok, akik betartják a szabályokat, különösen a gyalogosok és a kerékpárosok.
Vitézy Dávid felidézte az Árpád hídnál 2023-ban, illetve az Árpád hídi felüljárón 2026-ban történt tragikus baleseteket is. Ezekkel összefüggésben úgy fogalmazottt, a kormány szabályozóként felelősséggel tartozik azért, hogy a védtelen közlekedőket és a szabályosan közlekedők életét megfelelő jogi eszközökkel óvja.
Kérdésként szerepel a konzultációban az is, hogy a visszaeső gyorshajtók szigorúbb büntetést kapjanak-e. Ismertetése szerint azoknál, akik ismételten követnek el kirívó gyorshajtást, súlyosabb jogkövetkezmények bevezetését is mérlegelik.
A jövedelmi helyzet is befoylásolná a pénzbüntetés mértékét
Vitézy Dávid elmondta, hogy a kérdőív egyik legmegosztóbb témája a progresszív közlekedési bírságok bevezetése lehet. A felvetés szerint a kirívó közlekedési szabálysértésekért kiszabott bírság összege igazodhatna az elkövető jövedelmi helyzetéhez vagy akár az általa használt autó értékéhez.
Példaként ismét Svájcot említette, ahol a közlekedési bírságok mértékét a bejelentett jövedelem alapján állapítják meg.
Beszélt az átlagsebességmérés bevezetésének lehetőségéről is. Kifejtette, hogy
Magyarországon már rendelkezésre állnak azok a kamerarendszerek, amelyek technikailag alkalmassá teszik a szakaszos sebességmérést, ám jelenleg jogszabályi akadályai vannak az alkalmazásának.
Emlékeztetett, hogy Ausztriában, Németországban, Svájcban, valamint már Szerbiában és Bulgáriában is működik ez a rendszer. Példaként ismét az Árpád hidat említette, ahol szerinte a híd elején és végén elhelyezett kamerák segítségével kiszámítható lenne az áthaladó járművek átlagsebessége.
Ennek kapcsán megjegyezte, az Orbán-kormány korábban úgy döntött, hogy ezt a megoldást nem vezeti be Magyarországon, ezért most erről is kikérik a lakosság véleményét.
Szigorítanák és kiterjesztenék az objektív felelősség elvét is
Vitézy Dávid felidézte, hogy korábban videót készített az M1-es autópálya egyik, több mint 40 kilométer hosszú lezárásáról. Állítása szerint a koncessziós munkálatok miatt kialakított ideiglenes forgalmi rend különösen veszélyes, mert éjszaka sokan túllépik a sebességkorlátozást, ami balesetekhez vezet.
Szerinte az MKIF által felújított szakaszon a lezárás óta arányosan emelkedett a balesetek száma, ezért felmerülhet az átlagsebességmérés alkalmazása az ilyen ideiglenes forgalmi renddel érintett útszakaszokon is.
Elmondta azt is, hogy a kérdőív kitér az objektív felelősség elvének kiterjesztésére. A javaslat szerint az üzembentartó felelőssége olyan esetekre is vonatkozna, mint
- a jogosulatlan buszsávhasználat,
- a vasúti átjáró tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása,
- valamint a szabálytalan megállás, ha az mások közlekedését akadályozza.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a javaslatcsomag célja a közlekedésbiztonság javítása és az emberéletek megóvása. Emlékeztetett arra, hogy tavaly 456-an haltak meg a magyar utakon, több mint 4500-an súlyosan, további több mint 14 500-an pedig könnyebben sérültek meg közlekedési balesetekben.
A bírságból befolyó bevétel egy részét az önkormányzatoknak ígéri Vitézy
Úgy vélte, ezek a számok európai összehasonlításban is magasak, ezért hatékony visszatartó erejű intézkedésekre van szükség. Ennek részeként
azt javasolják, hogy a közlekedési bírságokból származó bevételek egy részét az önkormányzatok kapják meg, és az összegeket kizárólag közlekedésbiztonsági fejlesztésekre lehessen fordítani.
Példaként új gyalogátkelőhelyek, forgalomtechnikai beavatkozások és biztonságosabb közúti kialakítások finanszírozását említette.
A kérdőív rollerek szabályozásáról szóló része kapcsán Vitézy elmondta: a városi közlekedéshez köthető rollerbalesetek számának növekedése indokolttá teszi a gyors beavatkozást.
- A kitöltők véleményt mondhatnak arról, hogy
- külön szabályozzák-e a kis- és nagyteljesítményű rollereket,
- vezessenek-e be 21 kilométer/órás sebességkorlátot,
- legyen-e bizonyos esetekben kötelező a bukósisak viselése,
- illetve szükség van-e életkori korlátozásra,
- és ha igen, 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól lehessen használni a rollereket közúton.
A tiszás politikus összegzésében úgy fogfalmazott, a kezdeményezés célja a magyarok véleményének megismerése a közlekedésbiztonsági kérdésekben. Megjegyezte: ez nem egy nemzeti konzultáció, és szerinte a kérdőív nem politikai kampányt szolgál, hanem arról szól, hogy a lakosság állást foglalhasson a közlekedésbiztonságot érintő javaslatokról. Arra kérte az embereket, hogy töltsék ki a kérdőívet, ugyanakkor jelezte, azt is elfogadják, ha egyes javaslatok nem kapnak támogatást. A kérdőív a kormány közlekedésbiztonsági oldalán érhető el.
